FAPEDIT - Tudástár
Betöltés
Betöltés

Tudástár

Gyakorló építészként már két éve foglalkozunk a teljesítménykiírás témakörével. Ebben a TUDÁSTÁRban azt osztjuk meg felhasználóinkkal, amire mi jutottunk az évek során. Az alábbiakban azokra a kérdésekre próbálunk választ adni, amelyek bennünk is felmerültek, és foglalkoztattak minket, mint dolgozó építészeket. Az interneten fellelhető jogszabályokat, segédanyagokat, oktató dokumentumokat használjuk mi is nap, mint nap, ezeket a forrásokat minden kérdésnél megosztjuk az olvasóval. Amennyiben egy válasszal nem ért egyet, írja meg nekünk, hiszen a megértés és a tisztánlátás közös célunk!

A kérdésekre adott válaszokért nem tudunk felelősséget vállalni, szakmai jogi állásfoglalásért forduljon az építési jogban jártas jogászhoz!

Az építési termékek forgalomba hozatalának nagyjából 20 éve érvényes szabályozása 2013-ban megváltozott. Azonban nem csak a forgalmazás, hanem a beépítés és betervezés szabályai is lényegesen átalakultak1,2, ugyanis 2013. július 1. óta a gyártóknak és forgalmazóknak nem kell igazolniuk, hogy a forgalomba hozott építési termék megfelel az alapvető használati követelményeknek (korábbi megfelelőségi nyilatkozat), csupán az építési termék releváns és tényleges teljesítményjellemzői közül legalább egyről kell nyilatkozniuk (jelenlegi teljesítmény nyilatkozat).

Ezzel az aprónak tűnő változtatással az építési termék beépíthetőségére és megfelelőségére vonatkozó felelősség elsősorban a tervezőkre, és részben a kivitelezőkre hárult3,4. Azt is a tervező határozza meg, hogy melyik terméket tekinti építési terméknek, vagyis, hogy a különböző tervezési szempontok figyelembevétele mellett melyek a lényeges terméktulajdonságok.3

Ezzel a húzással a jogalkotó egyrészt hatalmas felelősséget tett az építészek vállára, ugyanakkor észre lehet venni a helyzetben rejlő lehetőséget is: az építésznek az utóbbi évtizedekben soha nem volt ekkora beleszólása abba, hogy a tervezett épület végül valójában milyen anyagokból és termékekből épüljön. A rendeletek akár egy magasabb minőségű építőipar hajnalát is jelenthetik.

A változásokról Európai Uniós szinten a 305/2011-es rendeletből, hazai szinten pedig a 275/2013-as kormányrendeletből tájékozódhatunk.

Linkek:
1 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
2 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet
Felhasznált irodalom:
3 Útmutató az építészeti-műszaki tervekben az építési termékek meghatározásához tervezők számára (forrás: e-epites.hu)
4 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga

A teljesítménykiírás a tervező által az építménybe betervezett, és lényegesnek tekintett építési termékek elvárt műszaki teljesítményét tartalmazza. Ezeket az alábbi különböző tervezési szempontok figyelembevételével kell meghatározni:1

  • építtető elvárásai (tervezési program)2
  • az építési termék építményben való felhasználásának módja, illetve az építési terméket és az építményt érő hatások (a várható élettartama alatt az építésből, az építmény használatából és az üzemeltetéséből)1
  • a különbféle jogszabályokban, illetve a helyi építési szabályzatban, vagy szabályozási tervben az építési termékre, valamint a tervezett épületszerkezetre vonatkozóan meghatározott követelmények és szakmai szabályok12
  • bizonyos szubjektív, illetve megfontolást igénylő szakmai szempontok miatt a tervező saját elképzelései2

A teljesítménykiírás összeállítása komplex mérnöki feladat, amely a terv, illetve az aktuális tervfázis részletezettségéhez igazodva készíthető el.

Felhasznált irodalom:
1 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 4. § (1)
2 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 19. oldal (forrás: epitesimegoldasok.hu):

A jogszabályi definíció szerint „építési termék: bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét”1

Hogy egy konkrét építményben mely termékek, illetve készletek számítanak építési terméknek, azt a tervező határozza meg a fentiek figyelembevételével.

„Gyakori példa a lift, de a biztonsági lift egyértelműen építési termék, mert a tűzbiztonságot, mint alapvető követelményt befolyásolja. Ugyanez az analógia érvényes a festék, tűzvédő festék esetében. Amúgy a normál lift is határeset, mert a biztonságos használat és akadálymentesség követelményét befolyásolja. A másik mintapélda a kisméretű tégla: falazóelemként, lábazati burkolatként, járófelületként építési termék, dekorációs elemként vagy a kerti sütő részeként nem építési termék.”2

A témakörön belül megkülönböztetünk „CPR” által szabályozott és „CPR” által nem szabályozott építési termékeket. Azokra az építési termékekre, amelyekre létezik harmonizált szabvány vagy ETA (Európai Műszaki Értékelés) eltérő módon állítanak ki teljesítménynnyilatkozatot, mint amelyekre nem létezik.

Felhasznált irodalom:
1 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2 cikk
2 Lestyán Mária: „Átlátható-e az átláthatatlan?” (Forrás: tervlap.hu)

Az építési termékek esetén beszélünk „termékekről” és „készletekről”. A készletek jogszabályi definíciója a következő: „egyetlen gyártó által, legalább két külön elemből álló együttesként forgalomba hozott építési termék, amelyet össze kell szerelni ahhoz, hogy az építménybe be lehessen építeni” 1 A készlet esetében tehát egyértelműen beazonosítható egy gyártó, aki felellőséget vállal az alkotóelemek rendszerszintű működéséért.

Egy összetett épületszerkezet nem feltétlenül készlet. Vannak olyan épületszerkezetek, amelyek ugyan több építési termékből állnak, azonban ezek az építési termékek mégsem tekinthetők egyetlen gyártó rendszerelemeinek. Ilyen esetben a tervezőnek az engedélyezési tervdokumentációban igazolnia kell az épületszerkezetek jogszabályi követelményeinek teljesítését, az adott szakterület előírásai szerint.2

Felhasznált irodalom:
1 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2 cikk:
2 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 18-19. oldal:

„Az alapvető követelmények fogalma annak a részletesebb kibontása, hogy az épület, vagyis az építmény jó legyen.”4

Az „alapvető követelmények” fogalmával több helyen is találkozhatunk, és mindegyik kicsit más. A már hatályon kívül helyezett európai CPD, illetve az új, hatályos 305/2011-es CPR rendelet és az OTÉK az alábbi alapvető követelményeket fogalmazza meg:

A teljesítménykiírás alapkövetelményei

„Az építményeknek mind egészüknek, mind különálló részeikben meg kell felelniük a rendeltetés szerinti használhatóság kritériumainak, kiemelten figyelembe véve az építmények teljes életciklusa során érintett személyek egészségét és biztonságát. Az építmények szokásos karbantartás mellett gazdaságilag ésszerű élettartamon át teljesítik ezeket az építményekre vonatkozó alapvető követelményeket.”4

Az alapvető követelményeket a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete2 tételesen részletezi.

Felhasznált irodalom:
1 89/106/EGK (1988. december 21.) számú Tanácsi irányelv, 1. Melléklet:
2 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, 1. Melléklet:
3 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, 5. § (3):
4 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 19. oldal:

Amennyiben engedélyezési tervdokumentáció nem készül – de a beépítendő termékek teljesítményére valamely jogszabály követelményt állapít meg – abban az esetben az elvárt műszaki teljesítményeket az építési szerződésben kell rögzíteni.1

Felhasznált irodalom:
1 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 4. §

A jogszabályi változások1 során úgy alakult, hogy az építési termékek elvárt teljesítményjellemzőit a tervező feladata rögzíteni. Jelenleg azonban ennek a feladatnak nincs a szakma által elismert, közérthető és egyértelmű megnevezése. Mivel a jogszabályok nem nevezik meg konkrétan ezt a feladatot, a szakmában többféle elnevezés született rá: „teljesítmény nyilatkozat kiírás” vagy „CPR kiírás”, illetve időnként „CPR specifikáció” kifejezéssel is találkozhatunk. Elég gyakori az „anyagkiírás, anyagspecifikáció”, illetve „termékspecifikáció” megnevezés is.

A FAPEDIT fejlesztése során célul tűztük ki, hogy a szakkifejezések használatát is pontosítsuk. Hosszas gondolkodás után a „termékkiírás”, illetve a „teljesítménykiírás” szavak használata mellett döntöttünk. Az egyértelmű fogalmazás kedvéért a szavak egymáshoz való viszonyát is meghatároztuk: A „termékkiírás”-t a „teljesítménykiírás” halmazán belülre helyeztük és a következőképpen definiáltuk:

Teljesítménykiírás: olyan szöveges dokumentum, amelyben a tervező az építménybe betervezett építési termékek elvárt műszaki teljesítményét rögzíti.

Termékkiírás: olyan teljesítménykiírás, amely tételenként legalább egy, a piacon elérhető és beazonosítható konkrét terméket jelöl meg. A jogszabály szerint minden esetben, amikor csak konkrét termék van megadva, akkor a termék „műszaki előírásában” foglalt összes teljesítménykategóriához kapcsolódó termékjellemző elvárt műszaki teljesítménynek tekintendő.1

Felhasznált irodalom:
1
275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet

Tervfázistól függ, hogy a tervezőnek lehetősége van konkrét, egy bizonyos, beazonosítható (továbbiakban: konkrét) piaci terméket megjelölni, vagy egyenesen kötelező ezt tennie.

A tervezőnek lehetősége van elvárt teljesítményjellemzők listázása helyet konkrét terméket megjelölni a kivitelezés alapjául szolgáló kiviteli műszaki dokumentáció kivételével minden más esetben, például az engedélyezési tervdokumentációban. Ekkor a termék „műszaki előírásában” foglalt összes teljesítménykategóriához kapcsolódó termékjellemzője elvárt műszaki teljesítménynek tekintendő.1

A kivitelezés megkezdéséhez szükséges kiviteli műszaki dokumentáció elkészítése során az elvárt műszaki teljesítmények alapján az elvárt teljesítményjellemzők figyelembe vételével a tervezőnek meg kell határoznia legalább egy konkrét építési termékeket.1

Konkrét termék megnevezésének egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, illetve ésszerű módon a piacon valóban elérhető terméket kell kiírni.

Vannak olyan esetek – főleg közbeszerzések esetén – amikor megrendelői kérésre nem szabad feltüntetni konkrét termékmegnevezéseket, ebben az esetben is lényeges, hogy legyen olyan piacon elérhető termék, amely megfelel a kiírásnak. A FAPEDIT fejlesztése során törekedtünk arra, hogy ezekben az esetekben a terméknevek könnyen elrejthetők, illetve megjeleníthetők legyenek.

Felhasznált irodalom:
1 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 4. § (3) és (5)

A kérdést négy fázisban tárgyaljuk: tervezői szerződés, engedélyezési terv, kiviteli terv, és kivitelezés.

Minél hamarabb, már a tervezési szerződés keretein belül célszerű rögzíteni a beruházó, illetve az építtető elvárásait, továbbá a jogszabályban meghatározott „az építési termékek kiválasztását befolyásoló követelményeket”, különösen, ha speciális építtetői igények merülnek fel.1 Az építési szerződést a tervezés során alapvető követelményként figyelembe kell venni.

Koncepció-, illetve vázlatterv esetén teljesítménykiírás készítésére nincs szükség, mivel ebben az esetben az építési termékek általában még nem játszanak számottevő szerepet.1

Engedélyezési tervdokumentáció készítése esetén viszont a 312/2012 (XI. 8) Korm. rendelet2 szerint már készíteni kell teljesítménykiírást. Az építési engedélyezési tervdokumentációban nem kell megadni minden építési termék elvárt műszaki tulajdonságát, hanem csak azokét, amelyek a jogszabályi követelmények teljesítését igazolják. Ebben a tervfázisban a teljesítménykiírást annyira kell részletezni, hogy alkalmas legyen annak a bemutatására és ellenőrzésére, hogy az épület és annak szerkezetei a jogszabályi elvárásoknak megfelelnek.1

Kiviteli tervek készítésekor a 191/2009 (IX. 15) Korm. rendelet3 alapján a teljesítménykiírást ki kell egészíteni termékkiírássá. A tervező ebben a tervfázisban már köteles meghatározni a beépítendő építési termékek elvárt műszaki tulajdonságát és egy bizonyos, a piacon elérhető és beazonosítható konkrét terméket is.1 Az engedélyezési tervdokumentációhoz képesti módosítás esetén (link a 14 kérdéshez) az érintett tételek esetén az elvárt teljesítményjellemzőket rögzíteni kell.

Amennyiben a kivitelezés során a termékkiírásban eredetileg kiírt építési termék kiváltása csak a kiviteli műszaki dokumentációban megjelölt építési termékkel azonos vagy annál jobb teljesítményű építési termékkel történhet.3 A helyettesítő termék kiválasztása a felelős műszaki vezető feladata, de ezt csak a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével teheti meg. A módosítást az építési naplóba rögzíteni kell.

Amennyiben az elvárt műszaki teljesítmény hibásan lett megjelölve, a tervező feladata, hogy az építtetővel és kivitelezővel egyetértésben helyesbítse az elvárt műszaki teljesítményt és jelölje ki az új, konkrét terméket.1

Felhasznált irodalom:
1 Útmutató az építészeti-műszaki tervekben az építési termékek meghatározásához tervezők számára (forrás: e-epites.hu)
2 312/2012 (XI. 8) Korm. rendelet: 8. melléklet, 1.1.5.
3 191/2009 (IX. 15) Korm. rendelet: 9. § (5) e), (10), valamint 13. § (3) p)

Igen, kérheti. A 312/2012 (XI. 8) Korm. rendelet: 8. melléklete1 alapján az engedélyezési tervdokumentáció részeként készülő műszaki leírásban a tervezőnek rögzíteni kell azokat az elvárt műszaki tulajdonságokat, melyek a jogszabályi követelmények teljesítéséhez elengedhetetlenek.2

1 312/2012 (XI. 8) Korm. rendelet: 8. melléklet, 1.1.5.
2 Útmutató az építészeti-műszaki tervekben az építési termékek meghatározásához tervezők számára (forrás: e-epites.hu)

A jogszabályi követelmények jellemzően az építmények alapvető követelményeihez kapcsolódnak. Ilyenek például: az Építési törvény1, az OTÉK2, a Helyi Építési Szabályzat rendelkezései, továbbá tűzvédelemmel3, energetikával4, akusztikával5, közegészségüggyel, stb. kapcsolatos jogszabályok.

A jogszabályi követelményeken túl műszaki előírások, szabványok, irányelvek és szakmai szabályok is követelményeket támasztanak az építési termékekkel szemben.

Felhasznált irodalom:
1 1997 évi LXXVIII. törvény
2 253/1997 (XII. 20) Korm. rendelet
3 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet
4 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet:
5 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet

Amennyiben külön kiviteli tervdokumentáció nem készül, a konkrét termékek megjelölését az engedélyezési tervdokumentációnak kell tartalmaznia.1

Felhasznált irodalom:

1 Útmutató az építészeti-műszaki tervekben az építési termékek meghatározásához tervezők számára (forrás: e-epites.hu)

Az építési engedélyezési tervdokumentációban rögzítettek betartásáért a kiviteli terveket készítő tervező felel. Az engedélyezési terv tartalmától az építési termékek elvárt teljesítményének tekintetében csak akkor térhet el, ha az nem engedélyköteles, vagy ha a jogszabályi követelmény teljesítéséhez szükséges az eltérés. 1,2

Ha például egy engedélyezési tervdokumentációban a tervező egy uszoda tervében egy lábmosó medence esetén DIN 51130 vizsgálati szabvány szerinti „R10”-es csúszásgátlású kerámia burkolatot írt ki, akkor ennek az elvárt teljesítményjellemzőnek a módosítására lehetőség van, hiszen a fent említett „R” osztályozású értékek a cipővel használt terek esetén érvényesek. Ebben az esetben egy másik szabvány használata szükséges: a medencék körül, mezítlábas használható terek balesetbiztonsági követelményeit előíró GUV-I. 8527 szerint kell kiírni a burkolatok csúszásgátlását. Így a lábmosó medence esetén az elvárt teljesítményjellemzőt módosítani kell és a DIN 51097 vizsgálati szabvány szerinti „C” osztályú burkolatot kell kiírni.

Felhasznált irodalom:
1 Útmutató az építészeti-műszaki tervekben az építési termékek meghatározásához tervezők számára (forrás: e-epites.hu)
2 312/2012 (XI. 8) Korm. rendelet: 8. melléklet, 1.1.5.

A teljesítménykiírásnak nincsenek szabályozott formai követelményei. Ezt a tervezői munkarészt a jogszabályok12 jellemzően csak a műszaki leírás részeként említik. A tervező szabadon eldöntheti, hogy a teljesítménykiírást a műszaki leírásban szövegesen megfogalmazva, táblázatosan számadatokkal, vagy esetleg konkrét termék megadásával teljesíti.3

Felhasznált irodalom:
1 312/2012 (XI. 8) Korm. rendelet: 8. melléklet, 1.1.5.
2 191/2009 (IX. 15) Korm. rendelet: 9. § (5) e)
3 Útmutató az építészeti-műszaki tervekben az építési termékek meghatározásához tervezők számára (forrás: e-epites.hu)

A teljesítménykiírás elkészítése jellemzően hosszadalmas, időigényes feladat, amely nagyobb épületek esetében több napos, vagy akár hetes munka is lehet.

Tapasztalataink szerint a kiírandó tételek összeállítása a jogszabályok, szabványok, irányelvek és teljesítmény nyilatkozatok felkutatásával kezdődik, azaz a tervező órákon keresztül kutat az interneten. Az elvárt teljesítményjellemzők meghatározása és konkrét termékek kiírása céljából a tervező gyakran a gyártóktól és forgalmazóktól kér segítséget, így újabb órák mennek el telefonálgatással és e-mailezéssel. Az adatok begyűjtésén túl rengeteg időt emészt fel a teljesítményjellemzők kiírása, a dokumentum megszerkesztése, illetve a jogszabályi előírásoknak történő megfelelés ellenőrzése. Amikor mi is már a sokadik ilyen órát öltük bele a teljesítménykiírásba, megszületett a Fapedit ötlete.

Az interneten több hasznos segítség is fellelhető, melyek közül a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhányat:

  • A tervező segítségére lehet a FAPEDIT asszisztens, amely teljes körű megoldással igyekszik támogatni a tervezőt. (www.fapedit.hu)
  • Az Építési Megoldások folyamatosan bővülő CPR Adattár-ral, illetve hasznos hivatkozásokkal segíti a tervezők munkáját. A részletek után érdeklődőknek érdemes elolvasni a Mérnök Kamarai továbbképzés Belügyminisztérium által jóváhagyott tananyagát. (http://epitesimegoldasok.hu/index.php?id=cpr)
  • Az ÉMI honlapján – regisztrációt követően – szintén letölthetők tájékoztató anyagok és kiadványok. Az ÉMI által szerkesztett segédlet tíz pontba szedve igyekszik hasznos tanácsot adni tervezőknek. (http://www.emi.hu/EMI/web.nsf/Pub/V3EZXS.html)
  • A Lechner Nonprofit Kft. által üzemeltetett E-Építés oldalon a tervezők és a kivitelezők is rövid és tömör összefoglaló anyagot találnak. Az oldalon az érdeklődők hasznos jogszabálygyűjteményt is találnak.

Amennyiben a tervező egyedül nem tud megbirkózni a feladattal, szakember segítségét veheti igénybe:

  • A tervező független, hiteles, kellő felkészültséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakintézethez fordulhat.
  • Adott esetben a különböző szakági területekhez tartozó kiírási feladatok elvégzésére szakági tervezők is megbízhatók, például az épületszerkezet tervező az építészeti és épületszerkezeteket érintő kérdéseket kellően átlátja a feladat teljesítéséhez.
  • A tartószerkezettervező a szerkezeti rendszer meghatározása, méretezése, és az ehhez tartozó számítások során jellemzően meghatározza a tartószerkezet anyagait, szerkezetét, az alkalmazandó termékeket, valamint ezek méretét, minőségét és pontos típusait, így a tartószerkezetre többnyire nem szükséges külön kiírást készíteni.

Szükség esetén a kiírás elkészítésével erre a területre specializálódott szakértő is megbízható.

„teljesítménynyilatkozat: az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja”1

A teljesítménynyilatkozat tartalmáért a gyártó a felelős, azaz vállalja, hogy az építési termék megfelel a nyilatkozatban rögzített teljesítménynek.2
Az építési termék alapvető jellemzőit az elismert a harmonizált műszaki előírások vagy hazai termékrendeletben felsorolt „műszaki előírások” határozzák meg. 3

A teljesítménynyilatkozatoknak két fajtáját különböztetjük meg (link a 21. kérdésre): léteznek a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által szabályozott nyilatkozatok, illetve az azon kívül eső, nem szabályozott építési termékek teljesítménynyilatkozatai.

Felhasznált irodalom:
1
275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 2. § 15.
2 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk (3) és 6. cikk (1)
3 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 11. oldal (forrás: epitesimegoldasok.hu)

A teljesítménynyilatkozatból a tervező megismeri egy termék alapvető jellemzőit, és ezen keresztül egy konkrét termék megjelölésében vagy az elvárt teljesítményjellemzők megválasztásában segít. Gyakori tévedés, de a tervezőnek a teljesítménykiírás elkészítésekor nem teljesítménynyilatkozatokat, vagy azok azonosítóját kell összegyűjteni!

A kivitelezés során a gyártó teljesítménynyilatkozata igazolja, hogy egy adott építési termék megfelel-e a tervező által meghatározott elvárt műszaki teljesítményeknek.1 A teljesítménynyilatkozat megléte a beépítés feltétele.2 A kivitelező a kivitelezés befejeztével az alkalmazott építési termékek teljesítménynyilatkozataival igazolja, hogy a beépítés megfelel a teljesítménykiírásnak.3

Felhasznált irodalom:
1 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 17. oldal:
(forrás: épitésimegoldasok.hu)
2 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 5. § (1)
3 191/2009 (IX. 15) Korm. rendelet: 12. § h

„A „CE” jelölés a termékeken általában valamilyen műszaki követelménynek való megfelelést, míg az építési termékek esetében csak a teljesítménynyilatkozatban deklarált teljesítmény szintnek, osztálynak vagy kategóriának való megfelelést jelenti.”1

Az építési termékre alkalmazott CE jelölés kritériumai:

  • Van a termék felhasználási területére vonatkozó harmonizált szabvány vagy európai műszaki értékelést adtak ki rá és az ezekben szereplő vizsgálatok egy részét vagy egészét elvégezték.
  • A gyártó adott teljesítménynyilatkozatot.
  • A termék teljesítménynyilatkozata megfelel a valóságnak, és a gyártó vállalta, hogy ezt folyamatosan megvalósítja.1

A „CE” jelöléssel kapcsolatos kérdéseket a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet2 szabályozza.

Felhasznált irodalom:
1
A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 21. oldal:
(forrás: épitésimegoldasok.hu)
2
305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2 cikk

Fontos megjegyezni, hogy ebben a kérdéskörben a „CPR” rövidítés alatt egyértelműen a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet értjük.

A teljesítménynyilatkozatoknak két fajtáját különböztetjük meg: léteznek a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által szabályozott nyilatkozatok, illetve az azon kívül eső, nem szabályozott építési termékek teljesítménynyilatkozatai.

Az építési termékek forgalomba hozatalát szabályozó 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1 alapján teljesítménynyilatkozatot harmonizált európai szabvány vagy Európai Műszaki Értékelés alapján köteles kiadni a gyártó. Ezeket nevezzük „CPR” által szabályozott építési termékeknek.
A fentiekkel ellentétben a betervezést és beépítést szabályozó 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet2 minden építési termék esetén előírja – a rendeletben ismertetett kivételektől eltekintve – a betervezés és beépítés feltételeként a kötelező teljesítménynyilatkozat meglétét. Tehát Magyarországon a beépítéshez akkor is szükséges gyártói/forgalmazói teljesítménynyilatkozat, ha az Európai Unión belüli forgalombahozatalhoz nincs rá szükség!

Ezek alapján azokat az építési termékeket nevezzük „CPR” által nem szabályozott építési termékeknek, amelyekre nem vonatkozik harmonizált szabvány vagy Európai Műszaki Értékelés (ETA). Ebben az esetben a 275/2013. (VII. 16:.) szerinti teljesítménynyilatkozatot nem harmonizált európai szabvány, nemzetközi szabvány, magyar szabvány, vagy 2013. július 1-je előtt kiadott hatályos építőipari műszaki engedély alapján is ki lehet állítani. 3

Fontos különbség a két kategória között, hogy a „CPR” által szabályozott valamennyi építési termékhez már a forgalomba hozatalkor mellékelni kell a teljesítménynyilatkozat egy példányát nyomtatott vagy elektronikus formában. A „CPR” által nem szabályozott építési termékek esetében pedig a teljesítménynyilatkozatnak csak a beépítéskor kell rendelkezésre állnia. (Szerencsés esetben a teljesítménynyilatkozat elérhető betervezéskor is, így a konkrét termék megjelölhető és az elvárt teljesítményjellemzők igazolhatók.)

A könnyebb megértést elősegítésére egy táblázatot hivatkozunk és néhány példát is idézünk ebben a témában:

Fapedit - A teljesítménynyilatkozatra vonatkozó előírások rendszere

Az ÉMI Nonprofit Kft-től Dr. Hajpál Mónika és Budavári Zoltán „A tűzvédelmi teljesítményjellemzők igazolásának lehetőségi építési termékek és építési terméknek nem minősülő építményszerkezetek esetén” című, 2014. február 20.-án előadott diasorában5 konkrét példákat is említenek:

– Az ásványgyapot hőszigetelés (mivel erre harmonizált szabvány vonatkozik: MSZ EN 13162), és a tűzgátló festék is (mivel erre ETA lett kiadva) „CPR” által szabályozott termék. Tehát ezen termékek esetén a forgalomba hozatalkor ezek alapján a műszaki előírások alapján kell a gyártónak kiállítani a teljesítménynyilatkozatot.

– Ezzel szemben egy favázas építési készlet (mivel arra sem harmonizált szabvány, sem ETA nem vonatkozik)  „CPR” által nem szabályozott terméknek számít. Tehát ezek esetén nem a forgalomba hozatalkor, hanem a betervezéskor és a beépítéskor kell csak teljesítménynyilatkozatot kiállítani a gyártónak, amelyet például NMÉ, nem harmonizált európai szabvány, nemzetközi szabvány vagy magyar szabvány alapján tehet meg.

Felhasznált irodalom:
1 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk (1) és 6. cikk (1):
2 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet
3 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 11, 12 és 22. oldal: (forrás: épitésimegoldasok.hu)
4Az ÉMI Nonprofit Kft. által kiadott „Tájékoztatás az építési termékek forgalmazásához és beépítéséhez szükséges teljesítménynyilatkozat kiállításáról
5Dr. Hajpál Mónika kutatómérnök, laborvezető és Budavári Zoltán okl. építészmérnök, irodavezető az ÉMI Nonprofit Kft.-től 2014. február 20-án előadott a „Teljesítmény-orientált tervezés a gyakorlatban továbbképzésen” előadott diasora
„A tűzvédelmi teljesítményjellemzők igazolásának lehetőségi építési termékek és építési terméknek nem minősülő építményszerkezetek esetén” címmel, elérhető: www.vedelem.hu

Bizonyos esetekben megengedett a teljesítménynyilatkozat hiánya. Ilyenkor az építési termék  beépíthető, ha a beépítéséért felelős műszaki vezető az építési naplóban tett nyilatkozatával igazolja, hogy az építési termék tervezett beépítése az építményre vonatkozó alapvető követelményeket teljesíti.

Erre abban az esetben van lehetőség, ha az építési termék:

  • egyedi,
  • az építkezés helyszínén gyártott,
  • műemléki építménybe beépített,
  • bontott, hagyományos vagy természetes építési termék,

és a gyártó által önkéntesen kiadott teljesítménynyilatkozat nem áll rendelkezésre.

Az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézmény vagy akkreditált vizsgálólaboratórium közreműködését is igénybe veheti.1

Felhasznált irodalom:
1 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 7. § (1)

Ez a kérdés függ a tervezett építmény és az alkalmazott szerkezetek méretétől és összetettségétől, valamint a jogszabályi követelmények sokaságától. A munkát az is jelentősen befolyásolja, hogy a kiírást készítő szakember mennyire felkészült és milyen mélységű jogszabályi, anyag-, valamint szerkezetismerettel rendelkezik. A kiírás összeállítása precíz, pontos munkát kíván, hiszen a kiíró komoly felelősséget vállal. Egy alapos teljesítménykiírás elkészítése jellemzően több napos munka.

A teljesítménykiírás közvetlen hatással van a kivitelezésre. A kivitelező a felelős műszaki vezető csak olyan építési terméket építhet be az építménybe, amelyet a tervező a teljesítménykiírásban meghatározott, illetve legalább az elvárt műszaki teljesítménynek megfelel. A kivitelező a kivitelezés befejeztével rendelkezésre bocsátja az alkalmazott építési termékek teljesítménynyilatkozait, ezzel igazolva, hogy a beépítés a kiírásnak megfelelően történt. 1,2,3

1 1997 évi LXXVIII. törvény: 40. § (1)
2 191/2009 (IX. 15) Korm. rendelet: 12. § h
3 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 17. oldal (forrás: epitesimegoldasok.hu)

A kivitelezőnek alaposan ellenőriznie kell a kivitelezés alapjául szolgáló dokumentációt, ugyanis az abban foglalt tervezői teljesítménykiírás, termék megjelölés, illetve beépítési, gyártmány stb. utasításokat betartva kell megvalósítania az építményt.1 A kivitelező feladata továbbá a gyártó, illetve forgalmazó tárolásra és beépítésre vonatkozó utasításainak a betartása, mivel a beépítésre kerülő építési termékek csak ezek betartása mellett nyújtják a tervező által kiírt elvárt teljesítményt.2

Felhasznált irodalom:
1 1997 évi LXXVIII. törvény: 40. § (2) d) és e)
2 Útmutató az építészeti-műszaki tervekben az építési termékek meghatározásához tervezők számára (forrás: e-epites.hu)

A felelős műszaki vezető a felelős, hogy az építménybe csak a tervező által a kiviteli műszaki dokumentációban meghatározott, legalább az elvárt műszaki teljesítményű építési termék épüljön be.1, 2

A felelős műszaki vezetőnek lehetősége van a tervező által megjelölt építési termék helyett a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési terméket kiválasztani. A helyettesítés kizárólag a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével történhet, a jóváhagyott helyettesítés tényét az építési naplóban rögzíteni kell.

A felelős műszaki vezető az építési naplóban tett nyilatkozatával (link a 21. kérdésre) igazolja egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe kerülő építési termékek esetén, hogy azok beépítése az építményre vonatkozó alapvető követelményeket teljesítik. A nyilatkozat nélkül ezek a termékek nem építhetők be. Az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézmény vagy akkreditált vizsgálólaboratórium közreműködését is igénybe veheti.3

Felhasznált irodalom:
1
A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 17-18. oldal:
2 191/2009 (IX. 15) Korm. rendelet: 13. § (3) o) és p)
3 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 7. § (1)

A műszaki ellenőr feladata a kivitelezési munka szakszerűségének ellenőrzése, valamint a beépített építési termékekhez tartozó teljesítménynyilatkozatok meglétének ellenőrzése.1

Felhasznált irodalom:
1 191/2009 (IX. 15) Korm. rendelet: 16. § (3) i) és o)

Az építtető feladata meghatározni a kivitelezési szerződésben, vagy a tervezési programban az építmény funkcióját és a megvalósítás műszaki színvonalát. Az építtetői igényből származó döntések meghatározzák az épületre vonatkozó alapvető követelményeket és az építési termékek elvárt teljesítményjellemzőit. 1

Amennyiben valamilyen oknál fogva a tervdokumentációban meghatározott építési terméket a kivitelezés során más építési termékkel szükséges helyettesíteni, akkor az elvárt teljesítményjellemzőknek megfelelő vagy annál jobb teljesítőképességű helyettesítő termék kiválasztása csak a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével lehetséges.1

1 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 15. oldal

A teljesítménykiírás feladata jellemzően az építési termékeket betervező tervezőket, illetve szakágakat érinti. A kiírás legnagyobb részét elsősorban az építész tervező készíti el, összetettebb épületek esetén ehhez további szakágak kiírásai is társulnak (tartószerkezet tervezők, épületszerkezet tervezők és épületgépészek, tűzvédelmi tervezők… stb.).

A tartószerkezettervező a szerkezeti rendszer meghatározása, méretezése, és az ehhez tartozó számítások során jellemzően meghatározza a tartószerkezet anyagait, szerkezetét, az alkalmazandó termékeket, valamint ezek méretét, minőségét és pontos típusait, így amennyiben ezek a jellemzők egyértelműen meghatározásra kerültek, akkor a tartószerkezetre nem kell még egyszer külön kiírást készíteni.

A „CPR”, azaz „Construction Products Regulation”3 (magyarra fordítva: „építési termék rendelet”) a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet2 magyar szakmai köznyelvben elterjedt megnevezése. Ez a rendelet a termékek forgalomba hozatalának szabályairól szól, nem pedig a beépíthetőség tervezőt érintő vonatkozásairól. Utóbbit Magyarországon a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet3 szabályozza.
Sajnos azonban Magyarországon a „CPR” rövidítéshez több tartalmat társítunk, mint kellene: általában nem csak az európai uniós rendelet által lefedett – elsősorban gyártókat és forgalmazókat érintő – építési termékek forgalmazása kapcsán hivatkozunk rá, hanem a magyar 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet3 előírásait is a megnevezés mögé értjük. Fontos azonban tudni, hogy a tervezés és a kivitelezés szereplőire vonatkozó utasításokat elsősorban a magyarországi rendelet szabályozza, nem pedig az eredetileg „CPR” nevet viselő európai termék rendelet!

A FAPEDIT fejlesztése során szerettük volna rendet tenni az elnevezések között. Elfogadjuk, hogy a szakma a „CPR” szót megszokásból az egész témakört lefedő fogalomként használja, azonban igyekszünk elkerülni, hogy a „CPR” rövidítést a magyarországi rendelettel azonosítsuk vagy annak előírásai kapcsán említsük, vagy használjuk.

1 Az Európai Bizottság CPR-rrel fogalkotó tájékoztató oldala
2 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
3 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet

A tervezők számára kötelező teljesítménykiírás készítését alapvetően három dokumentum írja elő:

  • A teljesítménykiírás készítésének általános rendelkezéseit a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet1 határozza meg, amelynek címe: „az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól”
  • Az engedélyezési tervdokumentáció tartalmaként elkészítendő teljesítménykiírás szükségességét a 312/2012 (XI. 8) Korm. rendelet2 írja elő, melyek címe: „az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról”
  • A kivitelezést, illetve a kiviteli tervek elkészítésével kapcsolatban pedig a 191/2009 (IX. 15) Korm. rendelet3 fogalmaz meg elvárásokat, amelynek címe: „az építőipari kivitelezési tevékenységről”

A 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet közvetlenül nincs hatással a teljesítménykiírásra.

1 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet
2 312/2012 (XI. 8) Korm. rendelet
3 191/2009 (IX. 15) Korm. rendelet

Az építési termékek forgalomba hozatalával foglalkozó 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet 2011. március 9-én adták ki és 2013. július 1-től lépett érvénybe. Ez a rendelet vezette be azt, hogy a gyártó köteles teljesítménynyilatkozatot kiadni, amennyiben a termékre vonatkozik egy harmonizált európai szabvány, vagy ha a termék megfelel egy, a termék vonatkozásában kiadott európai műszaki értékelésnek. A tervező ezen nyilatkozatok alapján tudja meg a termékek valós teljesítményértékeit, és ez által válnak összehasonlíthatóvá a termékek.1 A rendelet magyar szövege ezen a linken elérhető.

1 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 2. oldal

A 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete 2013. július 1-től lépett érvénybe, amelyet 2013 július 19-én megjelent 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet egészített ki. A magyar rendelet forgalmazási kérdésekkel közvetlenül nem foglalkozik, elsősorban az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályait, és ehhez kapcsolódóan a teljesítmény igazolásának részletes szabályait határozza meg.1 Ez a rendelet tartalmazza a teljesítménykiírás készítésének általános rendelkezéseit. A rendelet szövege ezen a linken elérhető.

1 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 21. oldal

Az Európai Uniós rendelet1 célja az egységes építőipari termékpiac kialakítása a tagállamok között. Az erre épülő magyar 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet2 elsődleges célja pedig a felelősségek pontosabb meghatározása, az építés minőségének védelme, a tudatos tervezésre való orientálás, a hazai építőipar minőségének javítása. A felkészült tervezők tollából jó tervek születnek, melyekhez reméljük jó teljesítménykiírások társulnak, amik jó termékeket írnak ki és amelyekből jó házak születnek. A FAPEDIT csapata abban reménykedik, hogy ez az egész „CPR” nyűg végül az építőipari szereplők magasabb felkészültségéhez, jobb megbecsüléséhez és tisztességesebb megélhetéséhez vezet majd.

Felhasznált irodalom:
1 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
2 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet

Ahol a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet „műszaki előírás”-ként fogalmaz1, ott az a kifejezés nem a teljesítménynyilatkozatot jelenti, hanem annak műszaki tartalmú alapdokumentumát, amely a termékjellemzők, ezek vizsgálatának, értékelésének módszereit meghatározza meg.2 Műszaki előírások a következők lehetnek:

„CPR” által szabályozott (link a 21. kérdésre) építési termékek esetén:

  • harmonizált európai szabvány (hEN)
  • Európai Műszaki Értékelés (ETA)

„CPR” által nem szabályozott (link a 21. kérdésre) építési termékek esetén:

  • Magyarország területén elfogadott Nemzeti Műszaki Értékelés (NMÉ)
  • lejáratáig érvényes Építőipari Műszaki Engedély (ÉME) vagy Európai Műszaki Engedély (régi ETA) alapján, vagy
  • nem harmonizált európai szabvány, nemzetközi szabvány vagy magyar szabvány, amely alapján a tervezett felhasználás szempontjából lényeges alapvető termékjellemzők, azok vizsgálatának és értékelésének módszerei, valamint a teljesítményállandóság értékelésének és ellenőrzésének a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet melléklete szerinti rendszere meghatározható

Felhasznált irodalom:

1 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 4. § (5)
2 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 16. és 22. oldal:

A FAPEDIT egy online teljesítménykiírás szerkesztő program, amely folyamatosan frissülő építőipari termékadatbázissal rendelkezik. Az adatbázisban konkrét termékek találhatók, és a gyártótól származó teljesítménynyilatkozatokban szereplő adatokat tartalmazza, így abszolút megbízható. A programmal ezen felül nem csak konkrét termékek, hanem teljesítményjellemzők is kiírhatók: a terméknevek elrejthetők és a termékjellemzők az adatbázisban kereshetők és módosíthatók. A program könnyíti a teljesítménykiírás és a termékkiválasztás folyamatát, mivel a megadott elvárásoknak megfelelően terméket ajánl a tervezőnek.

A fentiekből következően a FAPEDIT leginkább az elvárt jellemzők indirekt megközelítésű kiírását támogatja. Az indirekt megközelítés azt jelenti, hogy a program által ajánlott, a megadott funkcióra megfelelő konkrét termékek termékjellemzői alapján, vagy azokat felhasználva határozhatók meg az elvárt teljesítményjellemzők. A szakszerűség kedvéért érdemes a célnak szintén megfelelő termékek teljesítménynyilatkozatát is tanulmányozni, és ebből összeállítani elvárt jellemzőket. Az FAPEDIT asszisztens az adatok szerkesztését is megkönnyíti.

A FAPEDIT nem tartalmaz a magyar piacon fellelhető minden terméket, de igyekszünk az adatbázist állandóan bővíteni és célunk, hogy csak minőségi és a követelményeknek megfelelő termékek szerepeljenek az adatbázisunkban, hogy a tervezők csakis szakmailag megfelelő és minél magasabb minőségű termékeket írjanak ki.