FAPEDIT - Tudástár
Betöltés
Betöltés

Tudástár

Az építési termékek forgalomba hozatalának nagyjából 20 éve érvényes szabályozása 2013-ban megváltozott. Azonban nem csak a forgalmazás, hanem a beépítés és betervezés szabályai is lényegesen átalakultak1,2, ugyanis 2013. július 1. óta a gyártóknak és forgalmazóknak nem kell igazolniuk, hogy a forgalomba hozott építési termék megfelel az alapvető használati követelményeknek (korábbi megfelelőségi nyilatkozat), csupán az építési termék releváns és tényleges teljesítményjellemzői közül legalább egyről kell nyilatkozniuk (jelenlegi teljesítmény nyilatkozat).

Ezzel az aprónak tűnő változtatással az építési termék beépíthetőségére és megfelelőségére vonatkozó felelősség elsősorban a tervezőkre, és részben a kivitelezőkre hárult3,4. Azt is a tervező határozza meg, hogy melyik terméket tekinti építési terméknek, vagyis, hogy a különböző tervezési szempontok figyelembevétele mellett melyek a lényeges terméktulajdonságok.3

Ezzel a módosítással a jogalkotó egyrészt hatalmas felelősséget tett az építészek vállára, ugyanakkor észre lehet venni a helyzetben rejlő lehetőséget is: az építésznek az utóbbi évtizedekben soha nem volt ekkora beleszólása abba, hogy a tervezett épület végül valójában milyen anyagokból és termékekből épüljön. A rendeletek akár egy magasabb minőségű építőipar hajnalát is jelenthetik.

A változásokról Európai Uniós szinten a 305/2011-es rendeletből, hazai szinten pedig a 275/2013-as kormányrendelet sorait áttanulmányozva tájékozódhatunk. A teljesítménykiírás kialakulásának témája után mélyebben érdeklődők számára az Építéstechnikában megjelent cikkünket5 ajánljunk olvasásra.

Felhasznált irodalom:
1 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
2 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet
3 Útmutató az építészeti-műszaki tervekben az építési termékek meghatározásához tervezők számára (forrás: e-epites.hu)
4 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga
5 Pataky Rita – Áts Árpád: Teljesítménykiírás a gyakorltban - Magyar Építéstechnika 2017/8-9. pp70-72. ISSN 1216-6022

Olyan szöveges dokumentum, amelyben a tervező rögzíti az építménybe betervezett építési termékek elvárt műszaki teljesítményét1.

Engedélyezési5 és a kiviteli tervdokumentáció6 és az egyszerű bejelentéshez kötött kiviteli tervdokumentáció7 részeként is kell kiírást készíteni.

Engedélyezési terv esetén pontos formai követelményei a kiírásnak nincsenek, ennek megfelelően a dokumentációkon belül a teljesítménykiírás bármilyen módon és megjelenésben elkészíthető.

Az előbbiektől eltérően a kiviteli tervdokumentáció6 és az egyszerű bejelentéshez kötött kiviteli tervdokumentáció7 esetén a teljesítménykiírás a műszaki leírás részekét képezi, így a kiírás készítésének helye ebben az esetben kötött.

2017. január elsejével érkezett jogszabályi változásokat4 megelőzően a vonatkozó rendeletek az engedélyezési2, illetve a kiviteli műszaki tervdokumentáción3 belül a műszaki leírás tartalmi követelményei között rögzítették a teljesítménykiírást.

Felhasznált irodalom:
1 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 4. § (1)
2 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8 melléklet 1.1.5. (hatályon kívül)
3 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 9. § (hatályon kívül)
4 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 31. § c.) és 20. § b.)
5 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 3. § (1) a.)
6 MÉK, MMK: A kiviteli tervek tartalmi és formai követelményei
7 MÉK, MMK: Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői művezetés szabályai

A jogszabályi változások1 során úgy alakult, hogy az építési termékek elvárt teljesítményjellemzőit a tervező feladata rögzíteni. Jelenleg azonban ennek a feladatnak nincs a szakma által elismert, közérthető és egyértelmű megnevezése. Mivel a jogszabályok nem nevezik meg konkrétan ezt a feladatot, a szakmában többféle elnevezés született rá: „teljesítmény nyilatkozat kiírás” vagy „CPR kiírás”, illetve időnként „CPR specifikáció” kifejezéssel is találkozhatunk. Elég gyakori az „anyagkiírás, anyagspecifikáció”, illetve „termékspecifikáció” megnevezés is.

A FAPEDIT fejlesztése során célul tűztük ki, hogy a szakkifejezések használatát is pontosítsuk. Hosszas gondolkodás után a „termékkiírás”, illetve a „teljesítménykiírás” szavak használata mellett döntöttünk. Az egyértelmű fogalmazás kedvéért a szavak egymáshoz való viszonyát is meghatároztuk: A „termékkiírás”-t a „teljesítménykiírás” halmazán belülre helyeztük és a következőképpen definiáltuk:

Teljesítménykiírás: olyan szöveges dokumentum, amelyben a tervező az építménybe betervezett építési termékek elvárt műszaki teljesítményét rögzíti.

Termékkiírás: olyan teljesítménykiírás, amely tételenként legalább egy, a piacon elérhető és beazonosítható konkrét terméket jelöl meg. A jogszabály szerint minden esetben, amikor csak konkrét termék van megadva, akkor a termék „műszaki előírásában” foglalt összes teljesítménykategóriához kapcsolódó termékjellemző elvárt műszaki teljesítménynek tekintendő.1

Felhasznált irodalom:
1
275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet

A „CPR”, azaz „Construction Products Regulation”3 (magyarra fordítva: „építési termék rendelet”) a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet2 magyar szakmai köznyelvben elterjedt megnevezése. Ez a rendelet az építési termékek forgalomba hozatalának szabályairól szól, nem pedig a beépíthetőség tervezőt érintő vonatkozásairól. Utóbbit Magyarországon a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet3 szabályozza. Sajnos azonban Magyarországon a „CPR” rövidítéshez több tartalmat társítunk, mint kellene: általában nem csak az európai uniós rendelet által lefedett – elsősorban gyártókat és forgalmazókat érintő – építési termékek forgalmazása kapcsán hivatkozunk rá, hanem a magyar 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet3 előírásait is a megnevezés mögé értjük. Fontos azonban tudni, hogy a tervezés és a kivitelezés szereplőire vonatkozó utasításokat elsősorban a magyarországi rendelet szabályozza, nem pedig az eredetileg „CPR” nevet viselő európai termék rendelet!

A FAPEDIT fejlesztése során szerettük volna rendet tenni az elnevezések között. Elfogadjuk, hogy a szakma a „CPR” szót megszokásból az egész témakört lefedő fogalomként használja, azonban igyekszünk elkerülni, hogy a „CPR” rövidítést a magyarországi rendelettel azonosítsuk vagy annak előírásai kapcsán említsük, vagy használjuk. A FAPEDIT fejlesztése során célul tűztük ki, hogy a szakkifejezések használatát is pontosítsuk. Hosszas gondolkodás után a „termékkiírás”, illetve a „teljesítménykiírás” szavak használata mellett döntöttünk.

1 Az Európai Bizottság CPR-rel fogalkotó tájékoztató oldala
2 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
3 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet

Az Európai Uniós rendelet1 célja az egységes építőipari termékpiac kialakítása a tagállamok között. Az erre épülő magyar 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet2 elsődleges célja pedig a felelősségek pontosabb meghatározása, az építés minőségének védelme, a tudatos tervezésre való orientálás, a hazai építőipar minőségének javítása. A felkészült tervezők tollából jó tervek születnek, melyekhez reméljük jó teljesítménykiírások társulnak, amik jó termékeket írnak ki és amelyekből jó házak születnek. A FAPEDIT csapata abban reménykedik, hogy ez az egész „teljesítményiírás”, vagy más néven „CPR” nyűg végül az építőipari szereplők magasabb felkészültségéhez, jobb megbecsüléséhez és tisztességesebb megélhetéséhez vezet majd.

Felhasznált irodalom:
1 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
2 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet

Az építési termékek forgalomba hozatalával foglalkozó 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet 2011. március 9-én adták ki és 2013. július 1-től lépett érvénybe. Ez a rendelet vezette be azt, hogy a gyártó köteles teljesítménynyilatkozatot kiadni, amennyiben a termékre vonatkozik egy harmonizált európai szabvány, vagy ha a termék megfelel egy, a termék vonatkozásában kiadott európai műszaki értékelésnek. A tervező ezen nyilatkozatok alapján tudja meg a termékek valós teljesítményértékeit, és ez által válnak összehasonlíthatóvá a termékek.1 A rendelet magyar szövege ezen a linken elérhető.

Felhasznált irodalom:

1 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 2. oldal

A 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete 2013. július 1-től lépett érvénybe, amelyet 2013 július 19-én megjelent 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet egészített ki. A magyar rendelet forgalmazási kérdésekkel közvetlenül nem foglalkozik, elsősorban az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályait, és ehhez kapcsolódóan a teljesítmény igazolásának részletes szabályait határozza meg.1 Ez a rendelet tartalmazza a teljesítménykiírás készítésének általános rendelkezéseit. A rendelet szövege ezen a linken elérhető.

Felhasznált irodalom:
1 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 21. oldal

A teljesítménykiírás a tervező által az építménybe betervezett, és lényegesnek tekintett építési termékek elvárt műszaki teljesítményét tartalmazza. Ezeket az alábbi különböző tervezési szempontok figyelembevételével kell meghatározni:1

  • építtető elvárásai (tervezési program)2
  • az építési termék építményben való felhasználásának módja, illetve az építési terméket és az építményt érő hatások (a várható élettartama alatt az építésből, az építmény használatából és az üzemeltetéséből)1 (teljesítmény elvű tervezés3)
  • a különféle jogszabályokban, illetve a helyi építési szabályzatban, vagy szabályozási tervben az építési termékre, valamint a tervezett épületszerkezetre vonatkozóan meghatározott követelmények és szakmai szabályok1,2
  • bizonyos szubjektív, illetve megfontolást igénylő szakmai szempontok miatt a tervező saját elképzelései2

A teljesítménykiírás összeállítása komplex mérnöki feladat, amely a terv, illetve az aktuális tervfázis részletezettségéhez igazodva készíthető el.

Felhasznált irodalom:
1 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 4. § (1)
2 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 19. oldal (forrás: epitesimegoldasok.hu):
3 Fülöp Zsuzsanna Ph.D: "Épületszerkezetek teljesítmény elvű tervezése, épületszerkezetek kiválasztása és alkalmazása" című előadása, BME Épületszerkezettani tanszék, Épületszerkezetek 6. tantárgy

A jogszabályi definíció szerint építési termék: bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét”1

Hogy egy konkrét építményben mely termékek, illetve készletek számítanak építési terméknek, azt a tervező határozza meg a fentiek figyelembevételével.

„Gyakori példa a lift, de a biztonsági lift egyértelműen építési termék, mert a tűzbiztonságot, mint alapvető követelményt befolyásolja. Ugyanez az analógia érvényes a festék, tűzvédő festék esetében. Amúgy a normál lift is határeset, mert a biztonságos használat és akadálymentesség követelményét befolyásolja. A másik mintapélda a kisméretű tégla: falazóelemként, lábazati burkolatként, járófelületként építési termék, dekorációs elemként vagy a kerti sütő részeként nem építési termék.”2

A témakörön belül megkülönböztetünk „CPR” által szabályozott és „CPR” által nem szabályozott építési termékeket. Azokra az építési termékekre, amelyekre létezik harmonizált szabvány vagy ETA (Európai Műszaki Értékelés) eltérő módon állítanak ki teljesítménynnyilatkozatot, mint amelyekre nem létezik.

Felhasznált irodalom:
1 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2 cikk
2 Lestyán Mária: „Átlátható-e az átláthatatlan?” (Forrás: tervlap.hu)

Az építési termékek esetén beszélünk „termékekről” és „készletekről”. A készletek jogszabályi definíciója a következő: „egyetlen gyártó által, legalább két külön elemből álló együttesként forgalomba hozott építési termék, amelyet össze kell szerelni ahhoz, hogy az építménybe be lehessen építeni” 1 A készlet esetében tehát egyértelműen beazonosítható egy gyártó, aki felelősséget vállal az alkotóelemek rendszerszintű működéséért.

Vannak olyan összetett szerkezetek, amelyeket „épületszerkezetek”-nek hívunk és ugyan több építési termékből állnak, azonban nem tekinthetők egyetlen gyártó rendszerelemeinek. Ilyen esetben a tervezőnek kell igazolnia az épületszerkezetek jogszabályi követelményeinek teljesítését a tervdokumentációban, az adott szakterület előírásai szerint.22

Felhasznált irodalom:
1 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2 cikk:
2 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 18-19. oldal:

„Az alapvető követelmények fogalma annak a részletesebb kibontása, hogy az épület, vagyis az építmény jó legyen.”4

Az „alapvető követelmények” fogalmával több helyen is találkozhatunk, és mindegyik kicsit más. A már hatályon kívül helyezett európai CPD1, illetve az új, hatályos 305/2011-es CPR rendelet2 és az OTÉK3 az alábbi alapvető követelményeket fogalmazza meg:

A teljesítménykiírás alapkövetelményei

A teljesítménykiírás készítése esetén az OTÉK-ban szereplő követelményeket kell figyelembe venni.

„Az építményeknek mind egészüknek, mind különálló részeikben meg kell felelniük a rendeltetés szerinti használhatóság kritériumainak, kiemelten figyelembe véve az építmények teljes életciklusa során érintett személyek egészségét és biztonságát. Az építmények szokásos karbantartás mellett gazdaságilag ésszerű élettartamon át teljesítik ezeket az építményekre vonatkozó alapvető követelményeket.”4

Az alapvető követelményeket a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete2 tételesen részletezi.

Felhasznált irodalom:
1 89/106/EGK (1988. december 21.) számú Tanácsi irányelv, 1. Melléklet:
2 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, 1. Melléklet:
3 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, 5. § (3):
4 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 19. oldal:

A teljesítménykiírás tartalma a terv állapotához igazodva tervfázisonként eltérő lehet. A kérdést hat fázisban tárgyaljuk: tervezői szerződés, koncepcióterv, engedélyezési terv, kiviteli terv, egyszerű bejelentés és kivitelezés.

Minél hamarabb, már a tervezési szerződés keretein belül célszerű rögzíteni a beruházó, illetve az építtető elvárásait, továbbá a jogszabályban meghatározott „az építési termékek kiválasztását befolyásoló követelményeket”, különösen, ha speciális építtetői igények merülnek fel.1 Az építési szerződést a tervezés során alapvető követelményként figyelembe kell venni.

Koncepció-, illetve vázlatterv esetén teljesítménykiírás készítésére nincs szükség, mivel ebben az esetben az építési termékek általában még nem játszanak számottevő szerepet.1

Engedélyezési tervdokumentáció készítése esetén 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet szerint készíteni kell teljesítménykiírást. Ebben a tervfázisban az elvárt teljesítményjellemzők rögzítése a cél, ezen keresztül annak a bemutatására és ellenőrzésére, hogy az épület és annak szerkezetei a jogszabályi követelményeknek megfelelnek.1

Kiviteli tervek készítésekor a Mérnők és Építész Kamarai szabályzat3 előírásait követve a teljesítménykiírást ki kell egészíteni termékkiírássá. A kiírás készítésének szükségességét jelöli, hogy a kiírási kötelezettséget (vélhetően hibás, félreérthető szóhasználattal ugyan7, de) a kivitelezési dokumentáció definíciójába8 is beemelték a rendeletalkotók. A tervező ebben a tervfázisban már köteles meghatározni a beépítendő építési termékek elvárt műszaki tulajdonságain felül és a piacon elérhető, beazonosítható terméket.2, 6 A kiviteli terv fázisban az engedélyezési tervben elvárt teljesítményjellemzőktől nem szabad eltérni. Az kiírást érintően az engedélyezési tervdokumentációhoz képesti engedélyköteles módosítás esetén tervmódosítás (módosított engedélyezési terv) szükséges.

Egyszerű bejelentés estén a vonatkozó a Mérnők és Építész Kamarai szabályzat4 csupán a betervezett anyagokkal szemben támasztott követelmények rögzítését írja elő, így jellegét tekintve ez a tervfázis kiírás szempontjából inkább az engedélyezési tervfázishoz áll közelebb.

A kivitelezés során a termékkiírásban eredetileg kiírt építési termék kiváltása csak a kiviteli műszaki dokumentációban megjelölt építési termékkel azonos vagy annál jobb teljesítményű építési termékkel történhet.3 A helyettesítő termék kiválasztása a felelős műszaki vezető feladata, de ezt csak a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével teheti meg. A módosítást az építési naplóba rögzíteni kell.

Amennyiben az elvárt teljesítmény hibásan, nem megfelelően, vagy nem teljesíthetően lett megjelölve - így javításra szorul - abban az esetben tervmódosításra van szükség. A tervmódosítást a tervezőnek kell elkészíteni. A módosítás jellegétől függően az érintett kormányrendeletekben meghatározott esetekben módosított építési engedély benyújtására2, vagy egyszerű bejelentés esetén az eltérést bemutató bejelentésére5 is szükség lehet. Az eltéréseket - köztük az elvárt teljesítményjellemzők módosítását - indoklással együtt a fővállalkozó kivitelezőnek, vagy annak felelős műszaki vezetőjének az építési naplóban rögzíteni kell.2,3

Felhasznált irodalom:
1 Útmutató az építészeti-műszaki tervekben az építési termékek meghatározásához tervezők számára (forrás: e-epites.hu)
2 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 3. § (1) a.)
3 MÉK, MMK: A kiviteli tervek tartalmi és formai követelményei 4.1.
4 MÉK, MMK: Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői művezetés szabályai
5 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 4. § (2)
6 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 9. § (10)
7 Pataky Rita – Áts Árpád: Történtek-e változások a teljesítménykiírás területén? - Magyar Építéstechnika 2017/3-7. pp70-72. ISSN 1216-6022 (sajnos a cikk egyenlőre csak nyomtatásban elérhető)
8 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (2)

Tervfázistól függ, hogy a tervezőnek lehetősége van konkrét, egy bizonyos, beazonosítható konkrét piaci terméket megjelölni, vagy egyenesen kötelező a konkrét termék megnevezése.

A tervezőnek lehetősége van elvárt teljesítményjellemzők listázása helyet kizárólag konkrét terméket megjelölni. Csak konkrét termék megjelölése esetén a termék „műszaki előírásában” (pl: a termékre vonatkozó szabvány, vagy nemzeti, illetve európai műszaki értékelés) foglalt összes teljesítménykategóriához kapcsolódó termékjellemzője elvárt műszaki teljesítménynek tekintendő.1 Fontos megjegyezni, hogy a konkrét termék megnevezése minden esetben átváltható és átváltásra kerül teljesítményjellemzőkre. A betervezett termékek termékjellemzőinek megismerése és alapos utánajárás hiányában fenn állhat a veszélye, hogy a konkrét termék kiváltása egyrészt könnyebbé válik, másrészt szélsőséges esetben – a kiírásnak ugyan eleget tevő – de mégsem megfelelő, vagy az építészeti szándékkal ellentétes termék kerülhet beépítésre.

A kiviteli tervek3,4 elkészítése során teljesítményjellemzők figyelembe vételével a tervezőnek kötelezően meg kell határoznia tételenként legalább egy konkrét építési termékeket.1 A meghatározáskor célszerű a termékeket egyértelműen azonosíthatóan megadni, mivel a kiírásnak termék kereskedelmi forgalomból való beszerzéshez elegendő információt kell tartalmaznia.1

Vannak olyan esetek – főleg közbeszerzések esetén – amikor megrendelői kérésre nem kerülnek a kiírásba konkrét termékmegnevezések, ebben az esetben is lényeges, hogy legyen olyan piacon elérhető termék, amely megfelel a kiírásnak. A FAPEDIT fejlesztése során törekedtünk arra, hogy ezekben az esetekben a terméknevek könnyen elrejthetők, illetve megjeleníthetők legyenek. Érdemes azonban tisztában lenni azzal is, hogy a közbeszerzési törvény nem zárja ki, hogy az ajánlatkérő dokumentáció tartalmát képző teljesítménykiírás konkrét termék megjelölését tartalmazzon.2

Felhasznált irodalom:
1 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 4. § (3) és (5)
2 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (1)
3 MÉK, MMK: A kiviteli tervek tartalmi és formai követelményei
4 MÉK, MMK: Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői művezetés szabályai

Amennyiben engedélyezési tervdokumentáció nem készül – de a beépítendő termékek teljesítményére valamely jogszabály követelményt állapít meg – abban az esetben az elvárt műszaki teljesítményeket az építési szerződésben kell rögzíteni.1.

Felhasznált irodalom:
1 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 4. §

Engedélyezési eljárás során a hatóság kérheti a teljesítménykiírást. A 312/2012 (XI. 8) Korm. rendelet: 8. melléklete1 alapján az engedélyezési tervdokumentáció részeként készülő műszaki leírásban a tervezőnek rögzíteni kell azokat az elvárt műszaki tulajdonságokat, melyek a jogszabályi követelmények teljesítéséhez elengedhetetlenek.2

2016. január 01-én érvénybe lépett, és azóta 2016 májusáig hatályát vesztett egyszerűsített bejelentési eljárás bevezetéséről szóló 456/2015 kormány rendelet3 nem követelte meg közvetlenül a beadandó dokumentáció részeként a teljesítménykiírás benyújtását.

2016. május 13-i hatállyal módosított Építési törvény4 változtatott a helyzeten és egyszerű bejelentés esetén előírta a kivitelezési dokumentáció készítésének kötelezettségét, amely az arra vonatkozó rendelet5 alapján direkt módon is kötelezővé tette a teljesítménykiírás készítését.

2016 július 01-től hatályos 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet6 ismerteti 1. mellékletében az egyszerű bejelentéshez szükséges kiviteli tervdokumentáció listaszerűen felsorolt munkarészeit. A rendelet a tartalmi követelményeket a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara együttes szabályzatának útmutatásait hivatkozva írta elő. A 2016 június 14-én megjelent, majd 2017 május 25-én frissített szabályzat 4.10. b.) pontja szerint a műszaki leírásban rögzíteni kell „a betervezett anyagokkal szemben támasztott követelményeket”, azaz egyszerű bejelentés esetén is szükséges teljesítménykiírást készíteni.

Felhasznált irodalom:

1 312/2012 (XI. 8) Korm. rendelet: 8. melléklet, 1.1.5.
2 Útmutató az építészeti-műszaki tervekben az építési termékek meghatározásához tervezők számára (forrás: e-epites.hu)
3 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet
4 1997. évi LXXVIII. törvény
5 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 9. § (5) e) és (1)
6 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet
7 MÉK, MMK: Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői művezetés szabályai

Gyökeres és hirtelen változásokat hozott a 2016 elején megjelent majd többször módosított, lakóépületek egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet1,2, amely alapján január elseje után az új építésű, 300 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű lakóépületek esetén az építtetőnek már nem kell előzetesen építési engedélyt kérnie, elegendő pusztán egyszerű bejelentést tenni.

A jelenlegi jogállás szerint3 egyszerű bejelentéshez szükséges kiviteli tervdokumentációt kell készíteni, amelynek munkarészei rendeletben2, míg tartalmi követelményei szabályzatban rögzítettek.4 A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara együttes szabályzatának 4.10. bekezdés b.) pontját értelmezve a műszaki leírás részeként teljesítménykiírást kell készíteni az egyszerű bejelentés esetén is.

A korábbi jogállás szerint, 2016 május 13-a előtt még a kiviteli tervdokumentáció készítésének kötelezettsége nem volt előírva az egyszerű bejelentés előírt tartalmának közvetlenül nem volt része a teljesítménykiírás. Az akkori tartalmi követelmények szerint az építésznek nyilatkoznia kellett arról, hogy a tervezett épület az alapvető követelményeknek megfelel5. Ezek alapján egy felkészült tervező elemi érdeke volt, hogy építésre alkalmas, megfelelő részletezettségű terveket, illetve teljesítménykiírást készítsen. Ezek hiányában nehezen elképzelhető az alapvető követelményeknek való megfelelőség igazolása.

Továbbá azt sem volt érdemes elfelejteni, hogy a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet6 kezeli a kiírás feltételeit az engedélyezési terv hiányában épülő építmények esetén is, mivel ekkor az előírás szerint kivitelezési szerződésben kell rögzíteni az építmény építési termékek teljesítménykiírását. Ráadásul az Építési törvényben rögzített tervezőre vonatkozó passzusok továbbra is érvényben voltak, tehát az építész felel az építési tevékenység megvalósításához készített tervek szakszerűségéért7.

Természetesen a részletes tervek nem csak a tervező számára fontosak. Ha az építtető megfelelő műszaki színvonalú, minőségi épületet szeretne a kivitelezőtől megkövetelni, akkor ahhoz megfelelő részletességű, kiviteli szintű, teljesítmény- vagy termékkiírást is tartalmazó tervek szükségesek, melyek a megvalósulás műszaki ellenőrzésének alapját is képezik.

Felhasznált irodalom:
1 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet (visszavont)
2 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (hatályos)
Felhasznált irodalom:
3 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 33./A § (1) c.))
4 MÉK, MMK: Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői művezetés szabályai
5 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. a)
6 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 4. .§ (2)
7 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 33. §

A jogszabályi követelmények jellemzően az építmények alapvető követelményeihez kapcsolódnak. Ilyenek például: az Építési törvény1, az OTÉK2, a Helyi Építési Szabályzat rendelkezései, továbbá tűzvédelemmel3, energetikával4, akusztikával5, közegészségüggyel, stb. kapcsolatos jogszabályok.

A jogszabályi követelményeken túl műszaki előírások, szabványok, irányelvek és szakmai szabályok is követelményeket támasztanak az építési termékekkel szemben.

Felhasznált irodalom:
1 1997 évi LXXVIII. törvény
2 253/1997 (XII. 20) Korm. rendelet
3 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet
4 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet:
5 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet

Amennyiben külön kiviteli tervdokumentáció nem készül, a konkrét termékek megjelölését az engedélyezési tervdokumentációnak kell tartalmaznia.1

Felhasznált irodalom:
1 Útmutató az építészeti-műszaki tervekben az építési termékek meghatározásához tervezők számára (forrás: e-epites.hu)

Az építési engedélyezési tervdokumentációban rögzítettek betartásáért a kiviteli terveket készítő tervező felel. Az engedélyezési terv tartalmától az építési termékek elvárt teljesítményének tekintetében csak akkor térhet el, ha az nem engedélyköteles, vagy ha a jogszabályi követelmény teljesítéséhez szükséges az eltérés. 1,2

Ha például egy engedélyezési tervdokumentációban a tervező egy uszoda tervében egy lábmosó medence esetén DIN 51130 vizsgálati szabvány szerinti „R10”-es csúszásgátlású kerámia burkolatot írt ki, akkor ennek az elvárt teljesítményjellemzőnek a módosítására lehetőség van, hiszen a fent említett „R” osztályozású értékek a cipővel használt terek esetén érvényesek. Ebben az esetben egy másik szabvány használata szükséges: a medencék körül, mezítlábas használható terek balesetbiztonsági követelményeit előíró GUV-I. 8527 szerint kell kiírni a burkolatok csúszásgátlását. Így példánkban a lábmosó medence esetén az elvárt teljesítményjellemzőt módosítani kell és a DIN 51097 vizsgálati szabvány szerinti „C” osztályú burkolatot kell kiírni.

Felhasznált irodalom:
1 Útmutató az építészeti-műszaki tervekben az építési termékek meghatározásához tervezők számára (forrás: e-epites.hu)
2 312/2012 (XI. 8) Korm. rendelet: 8. melléklet, 1.1.5.

A teljesítménykiírásnak nincsenek szabályozott formai követelményei. Ezt a tervezői munkarészt a kiviteli tervekre és egyszerű bejelentésre vonatkozó jogszabályok3,4 jellemzően a műszaki leírás részeként említik.

2017 január1-én életbe lépett2 jogszabályváltozások következtében az engedélyezési tervre esetén a tervező szabad kezet kapott: Nincs megszabva, hogy a teljesítménykiírást a tervező milyen formában teljesíti. Korábban a műszaki leírás kötelező eleme volt a teljesítménykiírás1.

A teljesítménykiírást a műszaki leírásban szövegesen megfogalmazva, táblázatosan számadatokkal, vagy esetleg konkrét termék megadásával teljesíthető. Az engedélyezési terv esetén elvileg akár a rétegrendekben, vagy a tervlapok feliratán is szerepeltethetők a kiírási tételek rögzítése.

Felhasznált irodalom:
1 Útmutató az építészeti-műszaki tervekben az építési termékek meghatározásához tervezők számára (forrás: e-epites.hu)
2 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 31. § c.) és 20. § b.)
3 MÉK, MMK: A kiviteli tervek tartalmi és formai követelményei
4 MÉK, MMK: Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői művezetés szabályai

A teljesítménykiírás elkészítése jellemzően hosszadalmas, időigényes feladat, amely nagyobb épületek esetében több napos, vagy akár hetes munka is lehet.

Tapasztalataink szerint a kiírandó tételek összeállítása a jogszabályok, szabványok, irányelvek és teljesítménynyilatkozatok felkutatásával kezdődik, azaz a tervező órákon keresztül kutat az interneten és a rendelkezésre álló írásos anyagokban. Az elvárt teljesítményjellemzők meghatározása és konkrét termékek kiírása céljából a tervező gyakran a gyártóktól és forgalmazóktól kér segítséget, így újabb órák mennek el telefonálgatással és e-mailezéssel. Az adatok begyűjtésén túl rengeteg időt emészt fel a teljesítményjellemzők kiírása, a dokumentum megszerkesztése, illetve a jogszabályi előírásoknak történő megfelelés ellenőrzése. Amikor mi is már a sokadik ilyen órát öltük bele a teljesítménykiírásba, megszületett a FAPEDIT ötlete.

Az interneten több hasznos segítség is fellelhető, melyek közül a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhányat:

  • A tervező segítségére lehet a FAPEDIT asszisztens, amely teljes körű megoldással igyekszik támogatni a tervezőt. (www.fapedit.hu)
  • Az Építési Megoldások folyamatosan bővülő CPR Adattár-ral, illetve hasznos hivatkozásokkal segíti a tervezők munkáját. A részletek után érdeklődőknek érdemes elolvasni a Mérnök Kamarai továbbképzés Belügyminisztérium által jóváhagyott tananyagát. (http://epitesimegoldasok.hu/index.php?id=cpr)
  • Az ÉMI honlapján – regisztrációt követően – szintén letölthetők tájékoztató anyagok és kiadványok. Az ÉMI által szerkesztett segédlet tíz pontba szedve igyekszik hasznos tanácsot adni tervezőknek.
  • A Lechner Nonprofit Kft. által üzemeltetett E-Építés oldalon a tervezők és a kivitelezők is rövid és tömör összefoglaló anyagot találnak. Az oldalon az érdeklődők hasznos jogszabálygyűjteményt is találnak.
  • Hasznos segítséget nyújthatnak a rendelkezésre álló szakmai irányelvek. Az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) tervezési és kivitelezési szabályokat tartalmazó irányelvei segítséget nyújtanak a szigetelések témakörében a minimális anyagjellemezőkre vonatkozó követelményeinek meghatározásában. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság oldaláról letölthetők a tűzvédelmi szempontból érintett szerkezetek tervezését segítő irányelvek. A Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség oldaláról letölthetőek a hidegburkolatok és a vakolt hőszigetelő rendszerek (THR) tervezésére és kivitelezéséről szóló műszaki irányelvek, amelyek szintén segíthetnek az érintett termékcsoportok kiírásának elkészítésében. (forrás:mapei.hu)
  • A interneten találhatók további kiírást támogató segítségek: tervezésisegédlet blog, régebbi verziójú CPR Adattár

Amennyiben a tervező egyedül nem tud megbirkózni a feladattal, szakember segítségét veheti igénybe:

  • A tervező független, hiteles, kellő felkészültséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakintézethez fordulhat.
  • Adott esetben a különböző szakági területekhez tartozó kiírási feladatok elvégzésére szakági tervezők is megbízhatók, például az épületszerkezet tervező az építészeti és épületszerkezeteket érintő kérdéseket kellően átlátja a feladat teljesítéséhez.
  • A tartószerkezet tervező a szerkezeti rendszer meghatározása, méretezése, és az ehhez tartozó számítások során jellemzően meghatározza a tartószerkezet anyagait, szerkezetét, az alkalmazandó termékeket, valamint ezek méretét, minőségét és pontos típusait, így a tartószerkezetre többnyire nem szükséges külön kiírást készíteni.

Szükség esetén a kiírás elkészítésével erre a területre specializálódott szakértő is megbízható.

„teljesítménynyilatkozat: az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja1

A teljesítménynyilatkozat tartalmáért a gyártó a felelős, azaz vállalja, hogy az építési termék megfelel a nyilatkozatban rögzített teljesítménynek.2 Az építési termék jellemzőinek meghatározására a gyártónak figyelembe kell vennie a vonatkozó az elismert a harmonizált „műszaki előírások”-at, illetve bizonyos esetben a hazai termékrendeletben felsorolt „műszaki előírások”-at.3

A teljesítménynyilatkozatoknak két fajtáját különböztetjük meg: léteznek a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által szabályozott nyilatkozatok, illetve az azon kívül eső, nem szabályozott építési termékek teljesítménynyilatkozatai.

A kiviteli terv definíciójára vonatkozó4 rendeletben tartalmi elemként a „teljesíténynyilatkozat” szó olvasható, amely ebben a szövegkörnyezetben véleményünk szerint téves szóhasználatból eredhet. A bekezdés tartalmából, a szövegkörnyezetből és a kapcsolódó felsorolás c.) pontja alapján arra következtethetünk, hogy a „teljesítménynyilatkozat” helyett a „teljesítménykiírás” lenne a megfelelő kifejezés. A „teljesítménynyilatkozat” ugyanis - nem a tervező, hanem - az építési termék gyártója által kiállított dokumentum.

Felhasznált irodalom:
1 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 2. § 15.
2 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk (3) és 6. cikk (1)
3 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 11. oldal (forrás: epitesimegoldasok.hu)
4 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. § (2)

A teljesítménynyilatkozat alapján a tervező megismerheti egy termék alapvető jellemzőit, így egy konkrét termék megjelölésében vagy az elvárt teljesítményjellemzők megválasztásában segíthet.

Gyakori tévedés, de a tervezőnek a teljesítménykiírás elkészítésekor nem teljesítménynyilatkozatokat, vagy azok azonosítóját kell összegyűjteni!

A kivitelezés során a gyártó teljesítménynyilatkozata igazolja, hogy egy adott építési termék megfelel-e a tervező által meghatározott elvárt műszaki teljesítményeknek.1 A teljesítménynyilatkozat megléte a beépítés feltétele.2 A kivitelező a kivitelezés befejeztével az alkalmazott építési termékek teljesítménynyilatkozataival igazolja, hogy a beépítés megfelel a teljesítménykiírásnak.3

Felhasznált irodalom:
1 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 17. oldal:
(forrás: épitésimegoldasok.hu)
2 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 5. § (1)
3 191/2009 (IX. 15) Korm. rendelet: 12. § h

A 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése a következőképpen módosította a kivitelezési dokumentáció definícióját:
„A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31. § (2) bekezdésében, valamint a tervezési programban megadott alapvető követelmények és egyéb előírások - ellenőrizhető módon történő - kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához szükséges tervet, műszaki leírást, információt, teljesítménynyilatkozatot és utasítást tartalmazó egységes dokumentum, amely alapján a tervezett építmény célszerűen és gazdaságosan megvalósítható, továbbá amely egyértelműen meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, beépített berendezés


  • a) megnevezését,
  • b) helyzetét, méretét, mérettűrését,
  • c) számításba veendő hatásainak, követelményeinek megfelelő elvárt műszaki jellemzőket,
  • d) minőségi követelményeit,
  • e) építésének és beépítésének technológiai feltételeit, valamint
  • f) költségeinek meghatározásához szükséges adatokat.”

A bekezdés első felében a „teljesíténynyilatkozat” szó olvasható, amely véleményünk szerint ebben a szövegkörnyezetben a témakör körül kialakult bábeli zűrzavar részeként született téves szóhasználatból eredhet. A bekezdés tartalmából, a szövegkörnyezetből és a kapcsolódó felsorolás c.) pontja alapján arra következtethetünk, hogy a „teljesítménynyilatkozat” helyett a „teljesítménykiírás” lenne a megfelelő kifejezés.1

A „teljesítménynyilatkozat” ugyanis - nem a tervező, hanem - az építési termék gyártója által kiállított dokumentum, amely egy adott, konkrét építési termék teljesítményét igazolja, a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően1,3. A gyártók többsége tájékoztatási célból közzé teszi ugyan weboldalán a teljesítménynyilatkozatok mintáját, vagy másolatát azonban a konkrét termékre vonatkozó - nem tájékoztató célú -, érvényes „teljesítménynyilatkozat”-ot a vevő kapja meg a vásárláskor. Az érvényes „teljesítménynyilatkozat” célja annak igazolása, hogy az adott, beépítésre szánt, konkrét építési termék megfelel a tervező által meghatározott, elvárt műszaki teljesítménynek.

Fentiek alapján a tervezési fázisban a teljesítménykiírásban dokumentált elvárt teljesítményjellemzők helyett téves elvárás és joggyakorlat a teljesítménynyilatkozat gyűjtése, dokumentálása, mivel a tervező feladata az adott épületre vonatkozó, a betervezett építési termékekkel, készletekkel szembeni elvárások meghatározása.2

Más oldalról, ha az adott termék megfelel a célra, a tervező felhasználhatja az elvárt teljesítményjellemzők összeállítása céljából a teljesítménynyilatkozatban szereplő jellemzőket vagy a jogszabály alapján lehetősége van akár konkrét terméket megnevezni, azonban a felsorolt esetek mindegyikében a tervező nyilatkozási körébe tartozó teljesítménykiírás jön létre, nem teljesítménynyilatkozat.

Felhasznált irodalom:
1 részletesen lásd: Pataky Rita – Áts Árpád – Birtalan Orsolya: Teljesítménykiírás: átok vagy út a minőségi építéshez? Magyar Építéstechnika 2015/11 pp10-12 internetes megjelenés
2 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 2. § 15.
3 Dr. Szakács György: Kell-e a tervekhez mellékelni a teljesítménynyilatkozatot? (TERC Építésügyi Tudás Műhely)

Bizonyos esetekben megengedett a teljesítménynyilatkozat hiánya. Ilyenkor az építési termék beépíthető, ha a beépítéséért felelős műszaki vezető az építési naplóban tett nyilatkozatával igazolja, hogy az építési termék tervezett beépítése az építményre vonatkozó alapvető követelményeket teljesíti.

Erre abban az esetben van lehetőség, ha az építési termék:

  • egyedi,
  • az építkezés helyszínén gyártott,
  • műemléki építménybe beépített,
  • bontott, hagyományos vagy természetes építési termék,

és a gyártó által önkéntesen kiadott teljesítménynyilatkozat nem áll rendelkezésre.

Az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézmény vagy akkreditált vizsgálólaboratórium közreműködését is igénybe veheti.1

Felhasznált irodalom:
1 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 7. § (1)

Ez a kérdés függ a tervezett építmény és az alkalmazott szerkezetek méretétől és összetettségétől, valamint a jogszabályi követelmények sokaságától. A munkát az is jelentősen befolyásolja, hogy a kiírást készítő szakember mennyire felkészült és milyen mélységű jogszabályi, anyag-, valamint szerkezetismerettel rendelkezik. A kiírás összeállítása precíz, pontos munkát kíván, hiszen a kiíró komoly felelősséget vállal. Egy alapos teljesítménykiírás elkészítése jellemzően több napos munka.

A teljesítménykiírás közvetlen hatással van a kivitelezésre. A kivitelező a felelős műszaki vezető csak olyan építési terméket építhet be az építménybe, amelyet a tervező a teljesítménykiírásban meghatározott, illetve legalább az elvárt műszaki teljesítménynek megfelel. A kivitelező a kivitelezés befejeztével rendelkezésre bocsátja az alkalmazott építési termékek teljesítménynyilatkozait, ezzel igazolva, hogy a beépítés a kiírásnak megfelelően történt. 1,2,3

1 1997 évi LXXVIII. törvény: 40. § (1)
2 191/2009 (IX. 15) Korm. rendelet: 12. § h
3 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 17. oldal (forrás: epitesimegoldasok.hu)

A kivitelezőnek alaposan ellenőriznie kell a kivitelezés alapjául szolgáló dokumentációt, ugyanis az abban foglalt tervezői teljesítménykiírás, termék megjelölés, illetve beépítési, gyártmány stb. utasításokat betartva kell megvalósítania az építményt.1 A kivitelező feladata továbbá a gyártó, illetve forgalmazó tárolásra és beépítésre vonatkozó utasításainak a betartása, mivel a beépítésre kerülő építési termékek csak ezek betartása mellett nyújtják a tervező által kiírt elvárt teljesítményt.2

Felhasznált irodalom:
1 1997 évi LXXVIII. törvény: 40. § (1) b) és 41. §
2 Útmutató az építészeti-műszaki tervekben az építési termékek meghatározásához tervezők számára (forrás: e-epites.hu)

A felelős műszaki vezető a felelős, hogy az építménybe csak a tervező által a kiviteli műszaki dokumentációban meghatározott, legalább az elvárt műszaki teljesítményű építési termék épüljön be.1, 2

A felelős műszaki vezetőnek lehetősége van a tervező által megjelölt építési termék helyett a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési terméket kiválasztani. A helyettesítés kizárólag a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével történhet, a jóváhagyott helyettesítés tényét az építési naplóban rögzíteni kell.

A felelős műszaki vezető az építési naplóban tett nyilatkozatával (link a 21. kérdésre) igazolja egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe kerülő építési termékek esetén, hogy azok beépítése az építményre vonatkozó alapvető követelményeket teljesítik. A nyilatkozat nélkül ezek a termékek nem építhetők be. Az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézmény vagy akkreditált vizsgálólaboratórium közreműködését is igénybe veheti.3

Felhasznált irodalom:
1 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 17-18. oldal (forrás: epitesimegoldasok.hu)
2 191/2009 (IX. 15) Korm. rendelet: 13. § (3) o) és p)
3 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 7. § (1)

A műszaki ellenőr feladata a kivitelezési munka szakszerűségének ellenőrzése, valamint a beépített építési termékekhez tartozó teljesítménynyilatkozatok meglétének ellenőrzése.1

Felhasznált irodalom:
1 191/2009 (IX. 15) Korm. rendelet: 16. § (3) i) és o)

Az építtető feladata meghatározni a kivitelezési szerződésben, vagy a tervezési programban az építmény funkcióját és a megvalósítás műszaki színvonalát. Az építtetői igényből származó döntések meghatározzák az épületre vonatkozó alapvető követelményeket és az építési termékek elvárt teljesítményjellemzőit. 1

Amennyiben valamilyen oknál fogva a tervdokumentációban meghatározott építési terméket a kivitelezés során más építési termékkel szükséges helyettesíteni, akkor az elvárt teljesítményjellemzőknek megfelelő vagy annál jobb teljesítőképességű helyettesítő termék kiválasztása csak a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével lehetséges.1

3 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 15. oldal (forrás: epitesimegoldasok.hu)

A teljesítménykiírás feladata jellemzően az építési termékeket betervező tervezőket, illetve szakágakat érinti. A kiírás legnagyobb részét elsősorban az építész tervező készíti el, összetettebb épületek esetén ehhez további szakágak kiírásai is társulnak (tartószerkezet tervezők, épületszerkezet tervezők és épületgépészek, tűzvédelmi tervezők… stb.).

A tartószerkezettervező a szerkezeti rendszer meghatározása, méretezése, és az ehhez tartozó számítások során jellemzően meghatározza a tartószerkezet anyagait, szerkezetét, az alkalmazandó termékeket, valamint ezek méretét, minőségét és pontos típusait, így amennyiben ezek a jellemzők egyértelműen meghatározásra kerültek, akkor a tartószerkezetre nem kell még egyszer külön kiírást készíteni.

A tervezők számára kötelező teljesítménykiírás készítését alapvetően három dokumentum írja elő:

  • A teljesítménykiírás készítésének általános rendelkezéseit a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet1 határozza meg, amelynek címe: „az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól”
  • A teljesítménykiírást az engedélyezési tervdokumentáció tartalmi elemeként 2017 január 1. előtt a 312/2012 (XI. 8) Korm. rendelet2 írta elő. A rendelet módosítással4 az engedélyezési terv fázisában a teljesítménykiírás kötelezettsége 2017. január elsejétől úgy tűnhet megszűnt. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy az 1997. évi LXXVIII., ún. Építési törvény5 és a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet ide vonatkozó rendelkezései6 továbbra is érvényben maradtak, így ezek alapján az engedélyezési tervfázis során a tervező továbbra sem elvárt teljesítményjellemzők meghatározásának feladata alól.
  • Az egyszerű bejelentés tartalmi követelményeit, köztük a teljesítménykiírás elvárt teljesítményjellemzőinek kiírásának feladatát a Magyar Építész kamara által kiadott „Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői művezetés szabályai”7 című dokumentum 4.10. b.) bekezdése rögzíti.
  • A kivitelezést, illetve a kiviteli tervek elkészítésével kapcsolatban 2017 január 1. előtt a 191/2009 (IX. 15) Korm. rendelet3 fogalmazott meg elvárásokat4. A Magyar Építész kamara döntése nyomán azonban a 191/2009 (IX. 15) Korm. rendeletet a 2017. május 26-tól hatályos kamara által összeállított követelmények megjelenéséig érvényben maradt. Jelenleg érvényes „A kiviteli tervek tartalmi és formai követelményei”8 című kamarai előírás 4.1. pontja szerint az építészeti műszaki leírásnak teljesítménykiírást kell tartalmaznia. Továbbá említésre érdemes, hogy a 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. § (2)9 bekezdésében olvasható a „kiviteli tervdokumentáció definíciója”, amely szintén tartalmi elemként említi a teljesítménykiírást. Megítélésünk szerint a rendelet megfogalmazása ugyanakkor hibás, mivel a rendeletben a „teljesítménynyilatkozat” szó szerepel, amely nem megfelelő az adott szövegkörnyezetben.

A 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet közvetlenül nincs hatással a tervezői teljesítménykiírásra.

Felhasznált irodalom:
1 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet
2 312/2012 (XI. 8) Korm. rendelet
3 191/2009 (IX. 15) Korm. rendelet
4 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 31. § c.)
5 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 41. § (1)
6 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 3. § (1) a.)
7 MÉK, MMK: Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői művezetés szabályai
8 MÉK, MMK: A kiviteli tervek tartalmi és formai követelményei
9 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. § (2.)

Ahol a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet „műszaki előírás”-ként fogalmaz1, ott az a kifejezés nem a teljesítménynyilatkozatot jelenti, hanem annak műszaki tartalmú alapdokumentumát, amely a termékjellemzők, ezek vizsgálatának, értékelésének módszereit meghatározza meg.2 Műszaki előírások a következők lehetnek:

„CPR” által szabályozott (link a 21. kérdésre) építési termékek esetén:

  • harmonizált európai szabvány (hEN)
  • Európai Műszaki Értékelés (ETA)

„CPR” által nem szabályozott (link a 21. kérdésre) építési termékek esetén:

  • Magyarország területén elfogadott Nemzeti Műszaki Értékelés (NMÉ)
  • lejáratáig érvényes Építőipari Műszaki Engedély (ÉME) vagy Európai Műszaki Engedély (régi ETA) alapján, vagy
  • nem harmonizált európai szabvány, nemzetközi szabvány vagy magyar szabvány, amely alapján a tervezett felhasználás szempontjából lényeges alapvető termékjellemzők, azok vizsgálatának és értékelésének módszerei, valamint a teljesítményállandóság értékelésének és ellenőrzésének a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet melléklete szerinti rendszere meghatározható

Felhasznált irodalom:

1 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 4. § (5)
2 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 16. és 22. oldal:

A FAPEDIT egy online teljesítménykiírás szerkesztő program, amely folyamatosan frissülő építőipari termékadatbázissal rendelkezik. Az adatbázisban konkrét termékek találhatók, és a gyártótól származó teljesítménynyilatkozatokban szereplő adatokat tartalmazza, így abszolút megbízható. A programmal ezen felül nem csak konkrét termékek, hanem teljesítményjellemzők is kiírhatók: a terméknevek elrejthetők és a termékjellemzők az adatbázisban kereshetők és módosíthatók. A program könnyíti a teljesítménykiírás és a termékkiválasztás folyamatát, mivel a megadott elvárásoknak megfelelően terméket ajánl a tervezőnek.

A fentiekből következően a FAPEDIT leginkább az elvárt jellemzők indirekt megközelítésű kiírását támogatja. Az indirekt megközelítés azt jelenti, hogy a program által ajánlott, a megadott funkcióra megfelelő konkrét termékek termékjellemzői alapján, vagy azokat felhasználva határozhatók meg az elvárt teljesítményjellemzők. Ezzel a módszerrel a piacon elérhető konkrét termék megjelölése is könnyebbé válik. Természetesen a szakszerűség kedvéért érdemes a célnak szintén megfelelő termékek teljesítménynyilatkozatát is tanulmányozni, és ebből összeállítani elvárt jellemzőket. Az FAPEDIT asszisztens az adatok szerkesztését is megkönnyíti.

A FAPEDIT nem tartalmaz a magyar piacon fellelhető minden terméket, de igyekszünk az adatbázist állandóan bővíteni és célunk, hogy csak minőségi és a követelményeknek megfelelő termékek szerepeljenek az adatbázisunkban, hogy a tervezők csakis szakmailag megfelelő és minél magasabb minőségű termékeket írjanak ki.

A FAPEDIT az interneten elérhető, ingyenesen használható program, amely nem helyettesíti a tervezés folyamatát, a tervezői döntések meghozását, de a fejlesztők szándéka szerint megkönnyíti a teljesítménykiírás és a termékek kiválasztásának folyamatát. A program indirekt megközelítés alapján segíti a felhasználót, tehát a program által ajánlott, a megadott funkcióra megfelelő konkrét termékek termékjellemzői alapján, vagy azokat felhasználva az elvárt teljesítmény-jellemzők könnyebben meghatározhatók. A szolgáltatás fejlesztése a jogszabályváltozások, a tudomány és a szakmai szabályok naprakész követésével történik, az építési termékek és készletek adatbázisa szintén naprakész és folyamatosan bővül.

Fontos megjegyezni, hogy ebben a kérdéskörben a „CPR” rövidítés alatt egyértelműen a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet értjük.

A teljesítménynyilatkozatoknak két fajtáját különböztetjük meg: léteznek a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által szabályozott nyilatkozatok, illetve az azon kívül eső, nem szabályozott építési termékek teljesítménynyilatkozatai.

Az építési termékek forgalomba hozatalát szabályozó 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1 alapján teljesítménynyilatkozatot harmonizált európai szabvány vagy Európai Műszaki Értékelés alapján köteles kiadni a gyártó. Ezeket nevezzük „CPR” által szabályozott építési termékeknek.
A fentiekkel ellentétben a betervezést és beépítést szabályozó 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet2 minden építési termék esetén előírja – a rendeletben ismertetett kivételektől eltekintve – a betervezés és beépítés feltételeként a kötelező teljesítménynyilatkozat meglétét. Tehát Magyarországon a beépítéshez akkor is szükséges gyártói/forgalmazói teljesítménynyilatkozat, ha az Európai Unión belüli forgalombahozatalhoz nincs rá szükség!

Ezek alapján azokat az építési termékeket nevezzük „CPR” által nem szabályozott építési termékeknek, amelyekre nem vonatkozik harmonizált szabvány vagy Európai Műszaki Értékelés (ETA). Ebben az esetben a 275/2013. (VII. 16:.) szerinti teljesítménynyilatkozatot nem harmonizált európai szabvány, nemzetközi szabvány, magyar szabvány, vagy 2013. július 1-je előtt kiadott hatályos építőipari műszaki engedély alapján is ki lehet állítani. 3

Fontos különbség a két kategória között, hogy a „CPR” által szabályozott valamennyi építési termékhez már a forgalomba hozatalkor mellékelni kell a teljesítménynyilatkozat egy példányát nyomtatott vagy elektronikus formában. A „CPR” által nem szabályozott építési termékek esetében pedig a teljesítménynyilatkozatnak csak a beépítéskor kell rendelkezésre állnia. (Szerencsés esetben a teljesítménynyilatkozat elérhető betervezéskor is, így a konkrét termék megjelölhető és az elvárt teljesítményjellemzők igazolhatók.)

A könnyebb megértést elősegítésére egy táblázatot hivatkozunk és néhány példát is idézünk ebben a témában:

Fapedit - A teljesítménynyilatkozatra vonatkozó előírások rendszere

Az ÉMI Nonprofit Kft-től Dr. Hajpál Mónika és Budavári Zoltán „A tűzvédelmi teljesítményjellemzők igazolásának lehetőségi építési termékek és építési terméknek nem minősülő építményszerkezetek esetén” című, 2014. február 20.-án előadott diasorában5 konkrét példákat is említenek:

    Az ásványgyapot hőszigetelés (mivel erre harmonizált szabvány vonatkozik: MSZ EN 13162), és a tűzgátló festék is (mivel erre ETA lett kiadva) „CPR” által szabályozott termék. Tehát ezen termékek esetén a forgalomba hozatalkor ezek alapján a műszaki előírások alapján kell a gyártónak kiállítani a teljesítménynyilatkozatot.
    Ezzel szemben egy favázas építési készlet (mivel arra sem harmonizált szabvány, sem ETA nem vonatkozik) „CPR” által nem szabályozott terméknek számít. Tehát ezek esetén nem a forgalomba hozatalkor, hanem a betervezéskor és a beépítéskor kell csak teljesítménynyilatkozatot kiállítani a gyártónak, amelyet például NMÉ, nem harmonizált európai szabvány, nemzetközi szabvány vagy magyar szabvány alapján tehet meg.

Felhasznált irodalom:
1 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk (1) és 6. cikk (1):
2 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet
3 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 11, 12 és 22. oldal: (forrás: épitésimegoldasok.hu)
4Az ÉMI Nonprofit Kft. által kiadott „Tájékoztatás az építési termékek forgalmazásához és beépítéséhez szükséges teljesítménynyilatkozat kiállításáról
5Dr. Hajpál Mónika kutatómérnök, laborvezető és Budavári Zoltán okl. építészmérnök, irodavezető az ÉMI Nonprofit Kft.-től 2014. február 20-án előadott a „Teljesítmény-orientált tervezés a gyakorlatban továbbképzésen” előadott diasora
„A tűzvédelmi teljesítményjellemzők igazolásának lehetőségi építési termékek és építési terméknek nem minősülő építményszerkezetek esetén” címmel, elérhető: www.vedelem.hu

„A „CE” jelölés a termékeken általában valamilyen műszaki követelménynek való megfelelést, míg az építési termékek esetében csak a teljesítménynyilatkozatban deklarált teljesítmény szintnek, osztálynak vagy kategóriának való megfelelést jelenti.”1

Az építési termékre alkalmazott CE jelölés kritériumai:

  • Van a termék felhasználási területére vonatkozó harmonizált szabvány vagy európai műszaki értékelést adtak ki rá és az ezekben szereplő vizsgálatok egy részét vagy egészét elvégezték.
  • A gyártó adott teljesítménynyilatkozatot.
  • A termék teljesítménynyilatkozata megfelel a valóságnak, és a gyártó vállalta, hogy ezt folyamatosan megvalósítja.1

A „CE” jelöléssel kapcsolatos kérdéseket a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet2 szabályozza.

Felhasznált irodalom:
1 A kötelező Mérnök kamarai képzés (Belügyminisztérium által) jóváhagyott tananyaga, 21. oldal:
(forrás: épitésimegoldasok.hu)
2 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2 cikk

Alapvetően két jogszerű alapesetet különböztethetünk meg. Másként kezelendő, ha egy megjelölt konkrét építési terméket egy másik – az elvárt teljesítmény jellemzőket teljesítő, vagy annál jobb teljesítményű –termékkel kerül kiváltásra. Illetve más módon kell eljárni, ha az építés alapjául szolgáló tervdokumentációban rögzített teljesítménykiírás – valamilyen okból történő – módosítása válik szükségessé.

Amennyiben a kivitelezés során a termékkiírásban eredetileg kiírt építési termék kiváltása csak a kiviteli műszaki dokumentációban megjelölt építési termékkel azonos vagy annál jobb teljesítményű építési termékkel történhet.1 A helyettesítő termék kiválasztása a felelős műszaki vezető feladata, de ezt csak a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével teheti meg. A módosítást az építési naplóba rögzíteni kell.

Amennyiben az elvárt teljesítmény hibásan, nem megfelelően, vagy nem teljesíthetően lett megjelölve - így javításra szorul - abban az esetben tervmódosításra van szükség. A tervmódosítást a tervezőnek kell elkészíteni. A módosítás jellegétől függően az érintett kormányrendeletekben meghatározott esetekben módosított építési engedély benyújtására2, vagy egyszerű bejelentés esetén az eltérést bemutató bejelentésére2 is szükség lehet. Az eltéréseket - köztük az elvárt teljesítményjellemzők módosítását - indoklással együtt a fővállalkozó kivitelezőnek, vagy annak felelős műszaki vezetőjének az építési naplóban rögzíteni kell.1,2

Felhasznált irodalom:
1 191/2009 (IX. 15) Korm. rendelet: 13. § (3) p) és 14. § e)
2 312/2012 (XI. 8) Korm. rendelet: 22§
Felhasznált irodalom:
3 155/2016 (VI. 13) Korm. rendelet: 4. § (2)

A tervezői teljesítménykiírást életre hívó, 2013. július 19-től hatályos kormányrendelet1 már több év távlatában határozza meg az építész tervezők munkáját. A bürokrácia csökkentésére irányuló intézkedések érdekében 2017. január 1-én életbe lépett rendeleti2 változások a teljesítménykiírás kérdéskörét is elérték.

Ennek részeként az engedélyezési dokumentáció műszaki leírásának kötelező tartalmi követelményei között már nem szerepel3 a betervezett építési termékekre vonatkozó teljesítményjellemzők meghatározása. Ez alapján úgy tűnhet, hogy az engedélyezési terv fázisában a teljesítménykiírás kötelezettsége ez év kezdetével megszűnt. Azonban fontos szem előtt tartani, hogy az építési törvény4 és a teljesítménykiírásra vonatkozó rendelet5 ide vonatkozó rendelkezései továbbra is érvényben maradtak, így ezek alapján az engedélyezési tervfázis során a tervező továbbra sem mentesül az alapvető követelmények teljesítését biztosító elvárt teljesítményjellemzők meghatározásának feladata alól. A változás inkább úgy értelmezhető, hogy a feladat megmaradt, de nem kötelező a műszaki leírás tartalmi elemeként megjeleníteni. A kiírás formája szabadon megválasztható. Erre enged következtetni a kiviteli tervdokumentációra vonatkozó módosítás hasonló jellegű változása is.

A kiviteli tervre vonatkozó hatályos rendeletben kikerültek6 a kivitelezési dokumentáció munkarészei. A változással egy időben a kivitelezési dokumentáció munkarészeinek meghatározása és kidolgozása a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe került át. Ennek megfelelően a 2017 május 26-án megjelent szabályzatok7,8 mind a hagyományos kiviteli tervek és az egyszerű bejelentés bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kiviteli tervek esetén a műszaki leírás részeként követelik meg a kiírás elkészítését. A rendeletalkotó a teljesítménykiírás kötelezettségét a rendelet módosítás egy másik elemével, a kivitelezési tervdokumentáció definitív meghatározásában9 határozottan megerősítette és tartalmi elemként rögzítette. ( Az idézett definícióban szereplő "teljesítménynyilatkozat" fogalommal kapcsolatban felmerülő ellentmondásokról12 részletesebben olvashat a Tudástár "Hibásan szerepel a rendeletben a "teljesítménynyilatkozat" szó?" kérdésére adott válaszunkban. ) Valamint fontosnak tartjuk arra is felhívni a figyelmet, hogy a kiviteli tervre vonatkozó kormányrendeletből kikerült bekezdések ellenére a rendeletben bennmaradt és továbbra is hatályos a tervező az irányú kötelezettsége, hogy a kiviteli terv fázisban az elvárt teljesítményjellemzőknek megfelelő konkrét terméket jelöljön meg10. Ezt a feladatot a teljesítménykiírásra vonatkozó rendelet11 szintén egyértelműen megerősíti.

A változások összességében továbbra is azt a szándékot tükrözik, hogy a teljesítménykiírás, azaz a termékek betervezésére, beépítésére megfogalmazott és kidolgozott elvek továbbra is érvényben maradnak, és hosszú távon határozzák meg a tervezők életét és a létrehozott épületek minőségét.

A Kamarák a szükséges felkészülési idő hiányára hivatkozva a vonatkozó szabályzat 2017. május 26-ai elkészültéig a 2016. december 31-ig hatályos, korábbi állapotot hagyták életben.

Felhasznált irodalom:
1 Pataky Rita – Áts Árpád – Birtalan Orsolya: Teljesítménykiírás: átok vagy út a minőségi építéshez? Magyar Építéstechnika 2015/11 pp10-12
2 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet
3 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 31. § c.)
4 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 41. § (1)
5 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 3. § (1) a.)
6 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § b.)
7 MÉK, MMK: A kiviteli tervek tartalmi és formai követelményei
8 MÉK, MMK: Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői művezetés szabályai
9 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (2)
10 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 9. § (10)
11 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 4. § (5)
12 Pataky Rita – Áts Árpád: Történtek-e változások a teljesítménykiírás területén? - Magyar Építéstechnika 2017/3-7. pp70-72. ISSN 1216-6022 (sajnos a cikk egyenlőre csak nyomtatásban elérhető)

A teljesítménykiírás elkészítésének két eltérő elvi módja lehetséges1: a direkt, illetve indirekt2 megközelítés. Ez pusztán egy elméleti modell, a gyakorlatban ennek nincs különösebb jelentősége.

  • Az elvárt termékjellemzők direkt megközelítésének nevezzük, ha a tervező az alapvető követelményekre vonatkozó jogszabályok (kormányrendelet, törvény stb.) elvárásaiból származó teljesítmények, a jogszabályi követelmények (szabványok, irányelvek stb.) és a termékekre vonatkozó műszaki előírások ismeretében, az utóbbiak hiányában az OTÉK-ban3 meghatározott nyolc alapvető tulajdonság figyelembe vételével közvetlenül határozza meg az elvárt teljesítményjellemzőket. A tervezőnek természetesen lehetősége van meghatározni az előírtaknál szigorúbb, vagy azokkal egyenértékű elvárt teljesítményeket is.
  • Indirekt megközelítés esetén egy adott funkcióra, épületszerkezetre alkalmas, hosszútávon jól bevált építési termék, vagy termékkör műszaki jellemzőit, teljesítményjellemzőit használhatja fel a tervező az elvárt teljesítményjellemzők meghatározásához.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a tervezők a rendelkezésre álló információk, tervezési folyamat és termékismeret függvényében mindkét megközelítést – esetenként tisztán, jellemzően inkább vegyesen – alkalmazzák, hiszen mindkét megközelítés esetén össze kell vetni az adatokat. Indirekt megközelítés esetén lényeges, hogy a választott termék jellemzői kielégítsék a jogszabályi követelményeket, míg a direkt megközelítés esetén ellenőrizni kell, hogy mely piacon elérhető termék, vagy termékek teljesítményjellemzői elégítik ki a követelményeket.

Felhasznált irodalom:
3 Pataky Rita – Áts Árpád: Teljesítménykiírás a gyakorlatban - Magyar Építéstechnika 2017/8-9. pp70-72. ISSN 1216-6022
1 Artifex Kiadó Kft.: CPR Adattár p11 ISBN 978-963-7727-04-7
2 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, 5. § (3)

A jogszabályi és tervezői elvárások esetenként követelmény-értékeket, osztályokat, elvárásokat közvetlenül az adott építési termékekkel kapcsolatban fogalmaznak meg, ilyenek például az OTSZ1 homlokzati hőszigetelő anyagokra vonatkozóan előírt tűzvédelmi elvárásai2, a TNM rendelet üvegezésre vonatkozó hőtábocsátási értékei3, vagy az akusztikai szabvány többlakásos épületek lakásbejárati ajtókra vonatkozó hanggátlási követelményei4. Ezekben az esetekben az elvárások közvetlenül egy adott, vagy minimum termékjellemzőt határoznak meg.

Azonban a legtöbb esetben nem ennyire egyszerű a helyzet, mivel az alapvető követelmények nagy része nem egy-egy termékre, hanem általában több elemből álló, az építési tevékenység során összeszerelésre kerülő épületszerkezetre (jogi nyelv szerint „építményszerkezet”5) vonatkoznak. Az épületszerkezetek esetén az elvárások (tűzállósági határérték, energetikai követelmények, akusztikai jellemzők stb.) nem fordíthatók le közvetlenül egy-egy termék műszaki jellemzőjére. Ebben az esetben az épületszerkezetet alkotó egyes termékekkel kapcsolatban a követelmények csak a komplex szerkezet megtervezése és a jogszabálynak való megfeleltetés után határozható meg6.

Az épületszerkezeteken belül van egy részhalmaz, amelyek a jogszabályok szerint „készletnek” (szakmai megfogalmazásban inkább „rendszer”) minősülnek és a fentiektől kiírás és felelősség szempontjából eltérést mutatnak. Ebben az esetben egy speciális „építési termék” jön létre, amelynek összes alkotóeleméért a gyártó vállal felelősséget és a teljes „készletre” vonatkozóan (teljesítménynyilatkozatban) nyilatkozik annak műszaki jellemzőiről (teljesítményeiről). Ez azért fontos, mert a készleteket alkotó termékek teljesítményének meghatározása így nem tervezői feladat. Ez jelentős különbséget jelent, hiszen míg egy készlet gyártó által nyilatkozott műszaki jellemzője (pl.: szendvicspanel termékek hőátbocsátási tényezője, szerelt belső fal tűzgátlási értéke) összevethető közvetlenül a követelményértékkel, addig például egy többrétegű falszerkezet (például falazott falszerkezet vakolt hőszigetelő rendszerrel) hőtábocsátási tényezője csak a tervezési munka során energetikai számítással határozható meg és válik összevethetővé az elvárásokkal.

Azokban az esetekben, amikor sem hazai, sem nemzetközi szabályozás nem áll rendelkezésre egy termék vagy egyes termékjellemzők meghatározásához, akkor indirekt megközelítés alkalmazható. Indirekt módon határozható meg számos, az épület megjelenése szempontjából lényeges jellemző is (például vakolat színe, szemcsemérete, struktúrája, a kerámia lapburkolat mintázata, élképzése stb.)

Felhasznált irodalom:
1 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) 25.§
2 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
3 A belügyminiszter 20/2014. (III. 7.) BM rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról 1. melléklet 1. táblázat 7-8. sor
4 MSZ 15601-1 Épületakusztika 1. rész: Épületen belüli hangszigetelési követelmények 4.1. táblázat 4-5. sor
5 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 4. §. u.
6 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 3. § (4.)
5 Pataky Rita – Áts Árpád: Teljesítménykiírás a gyakorlatban - Magyar Építéstechnika 2017/8-9. pp70-72. ISSN 1216-6022

Aki teljesítménykiírással már foglalkozott, biztosan megfogalmazódott benne a kérdés, hogy egy termék esetén mely adatok minősülhetnek fontos termékjellemzőnek. Erre sajnos nem lehet egyértelmű választ adni. Ironikusan azt is lehetne mondani, hogy mindig az a fontos terméktulajdonság, amelyre egy esetleges meghibásodás esetén a szakértők hivatkozhatnak, hogy a meghibásodás annak nem megfelelő volta miatt következett be… Azaz minden esetben a tervező felelőssége eldönteni, hogy az adott termékcsoportra a vonatkozó jogszabály által megadott jellemzők közül melyiket emeli ki, megnevezi-e mindet vagy többletadatot is előír.1

Felhasznált irodalom:
1 Pataky Rita – Áts Árpád: Teljesítménykiírás a gyakorlatban - Magyar Építéstechnika 2017/8-9. pp70-72. ISSN 1216-6022

A 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. § (2) 1 bekezdése a következőképpen módosította a kivitelezési dokumentáció definícióját:

„A kivitelezési dokumentáció az az Étv. 31. § (2) bekezdésében, valamint a tervezési programban megadott alapvető követelmények és egyéb előírások - ellenőrizhető módon történő - kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához szükséges tervet, műszaki leírást, információt, teljesítménynyilatkozatot és utasítást tartalmazó egységes dokumentum, amely alapján a tervezett építmény célszerűen és gazdaságosan megvalósítható, továbbá amely egyértelműen meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, beépített berendezés

  • a) megnevezését,
  • b) helyzetét, méretét, mérettűrését,
  • c) számításba veendő hatásainak, követelményeinek megfelelő elvárt műszaki jellemzőket,
  • d) minőségi követelményeit,
  • e) építésének és beépítésének technológiai feltételeit, valamint
  • f) költségeinek meghatározásához szükséges adatokat.”

A bekezdés első felében a „teljesíténynyilatkozat” szó olvasható, amely ebben a szövegkörnyezetben a témakör körül kialakult bábeli zűrzavar részeként született téves szóhasználatból eredhet.2 A bekezdés tartalmából, a szövegkörnyezetből és a kapcsolódó felsorolás c.) pontja alapján arra következtethetünk, hogy a „teljesítménynyilatkozat” helyett a „teljesítménykiírás” lenne a megfelelő kifejezés.

A „teljesítménynyilatkozat” ugyanis - nem a tervező, hanem - az építési termék gyártója által kiállított dokumentum, amely egy adott, konkrét építési termék teljesítményét igazolja, a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően . A gyártók többsége tájékoztatási célból közzé teszi ugyan weboldalán a teljesítménynyilatkozatok mintáját, vagy másolatát azonban a konkrét termékre vonatkozó - nem tájékoztató célú -, érvényes „teljesítménynyilatkozat”-ot a vevő kapja meg a vásárláskor. Az érvényes „teljesítménynyilatkozat” célja annak igazolása, hogy az adott, beépítésre szánt, konkrét építési termék megfelel a tervező által meghatározott, elvárt műszaki teljesítménynek.

Fentiek alapján a tervezési fázisban a teljesítménykiírásban dokumentált elvárt teljesítményjellemzők helyett téves elvárás és joggyakorlat a teljesítménynyilatkozat gyűjtése, dokumentálása, mivel a tervező feladata az adott épületre vonatkozó, a betervezett építési termékekkel, készletekkel szembeni elvárások meghatározása. Más oldalról, ha az adott termék megfelel a célra, a tervező felhasználhatja az elvárt teljesítményjellemzők összeállítása céljából a teljesítménynyilatkozatban szereplő jellemzőket vagy a jogszabály alapján lehetősége van akár konkrét terméket megnevezni, azonban a felsorolt esetek mindegyikében a tervező nyilatkozási körébe tartozó teljesítménykiírás jön létre, nem teljesítménynyilatkozat.

Felhasznált irodalom:
1 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. § (2)
2 Pataky Rita – Áts Árpád: Történtek-e változások a teljesítménykiírás területén? - Magyar Építéstechnika 2017/3-7. pp70-72. ISSN 1216-6022 (sajnos a cikk egyenlőre csak nyomtatásban elérhető)

Nem találja a választ? Írjon nekünk, segítünk >>